A szárazföld első négy lábon járó gerinceseinek megkövesedett maradványait fedezhették fel Skóciában.
A gyíkszerű teremtmények nagyjából 355 millió évvel ezelőtt éltek, amikor a modern hüllők, madarak és emlősök ősei elkezdtek kimászni a mocsarakból. A kutatóknak jelenleg még öt teljes fosszíliát és számos apró csonttöredéket kell azonosítaniuk és besorolniuk – írta a BBC News.
A leletek egy része gyíkokra, gőtékre emlékeztet, másik részük nagyobb, majdnem krokodilméretű teremtmények arányait idézi. A maradványok azt sugallják, hogy a szárazföld első gerincesei feltehetőleg a mai Skócia határainak közelében éltek.
A fosszíliákat tanulmányozó Nick Fraser, a Skóciai Nemzeti Múzeum munkatársa szerint a leletek „a földi élet kialakulásának kulcsfontosságú szakaszából származnak”.
„A gerincesek szárazföldre költözése nélkül ma mi sem, a madarak sem lennének itt, ahogy a krokodilok, a gyíkok és a békák se és a dinoszauruszok sem lakták volna a Földet – mindezek az élőlények soha nem fejlődtek volna ki” – mondta a szakember a BBC-nek.
Nagyjából 360 millió évvel ezelőtt az élet különböző formái, köztük a korai halak is tömeges kihalás áldozatai váltak. A rá következő 15 millió évből pedig nincsenek fosszilis maradványok.
Ez azt jelenti, hogy nagyon keveset tudunk arról, hogy a hajdani halszerű élőlények miként növesztettek végtagokat maguknak ahhoz, hogy aztán boldogulhassanak a szárazföldön.
Fraser szerint a kutatók figyelme most a mai Skóciára összpontosul, mivel ez lehet az a terület, ahol ezek a teremtények először „megvetették a lábukat”.
A világon mindössze maroknyi olyan terült van, ahonnan a mostanihoz hasonló, az érintett időszakból származó leletek kerültek elő. Az Egyesült Államokban és Kanadában is találtak már fosszíliatöredékeket.
A szakemberek a Nature Ecology & Evolution című folyóiratban számoltak be a felfedezésük részleteiről.
MTI