FM: a háztartások évente 100 milliárd forint értékű élelmiszert dobnak ki
Magyarországon a háztartások évente mintegy 100 milliárd forint értékű fel nem használt, el nem fogyasztott élelmiszert dobnak ki – mondta a Földművelésügyi Minisztérium (FM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára pénteken Budapesten egy szakmai konferencián.
Zsigó Róbert, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Maradék nélkül szemléletformáló programjának nyitórendezvényén közölte: az uniós becslések alapján Magyarországon mintegy 1,8 millió tonna élelmiszerhulladék keletkezik évente. Ennek több mint 20 százaléka, mintegy 400 000 tonna a háztartásokban.
Egy uniós becslés szerint évente és fejenként 39 kilogramm élelmiszerhulladék keletkezik Magyarországon, egy magyar felmérés szerint viszont az élelmiszerhulladék mennyisége évente és fejenként mintegy 46 kilogramm. Ezért is fontos az élelmiszerpazarlás mérséklése, amit a most induló kampány segítségével 2020-ig 8-10 százalékkal szeretnének csökkenteni – mondta az államtitkár.
Zsigó Róbert felhívta a figyelmet: a kidobott élelmiszer nemcsak a háztartásoknak jelent veszteséget, hanem komoly környezetterhelést is okoz. Évente összesen 150 000 tonna, teljesen feleslegesen keletkező biológiai hulladékkal kell számolni. Ennek a mennyiségnek nemcsak a megsemmisítése, hanem már maga az élelmiszer megtermelése és a vásárlókhoz való eljuttatása is hatást gyakorol környezetünkre.
Kiemelte: a Földművelésügyi Minisztériumban a pazarlással szembeni sikeres fellépés kulcsát a megelőzésben látják. A megelőzést támogatja a Nébih Maradék nélkül szemléletformáló programja is.
A Maradék nélkül program legfontosabb célja a szemléletformálás. A több csatornán keresz- tül folyatott ismeretterjesztő és kommunikációs tevékenység célja, hogy felhívja a figyelmet az élelmiszerpazarlás problémakörére és hosszú távon elősegítse a vásárlók magatartásának tudatosabbá válását. Tekintettel arra, hogy a vásárlói döntések az egész élelmiszerláncra ha- tással bírnak, a termelés, a kereskedelem és a vendéglátás területén is mérséklődhet idővel az élelmiszerveszteség. A vásárlói magatartás kialakulása már gyermekkorban elkezdődik, ezért a NÉBIH kiemelt figyelmet szán a programon belül az általános iskolásoknak. A Maradék nélkül iskolai prog- ramja magába foglalja egy rövid, játékos tananyag fejlesztését és egy évenkénti online tudás- próba megszervezését is. A korábbi tapasztalatok alapján a gyerekeken keresztül a szülők is megszólíthatók, így az eredmény hatványozódik. A vásárlókkal együttműködve az élelmiszerlánc más szereplői is hatékonyan csökkenthetik az élelmiszerveszteségeket. Ezért a programon belül szintén kiemelt feladat az élelmiszerhul- ladékok megelőzését elősegítő nemzetközi és hazai jó gyakorlatok összegyűjtése, valamint a hazai jogszabályi környezethez illeszkedő útmutató kidolgozása az érintett szereplők (élelmi- szerelőállítók, élelmiszerkereskedők, vendéglátók és civil szervezetek) részére.
Cseh Balázs, a Magyar Élelmiszerbank Egyesület elnöke elmondta: Magyarországon a karitatív szervezetek tavaly mintegy 300 ezer nélkülöző magyar emberhez tudtak élelmiszert eljuttatni.
Az idén várhatóan ez a szám 350 ezerre nő, a múlt évi 2600 tonna élelmiszerrel szemben ugyanis várhatóan mintegy 4000 tonna élelmiszert sikerül majd összegyűjteni a rászorulóknak.
Forrás: MTI 2016. november