Ausztrál kutatóknak sikerült felfedniük és megvizsgálniuk a szervezet folyadékbevitelét szabályozó mechanizmust, amely megóvja az embert az akár halálos kimenetelű vízmérgezést is okozó túlivástól.
Az amerikai tudományos akadémia folyóiratának (PNAS) internetes kiadásában közölt tanulmány szerint túlzott folyadékbevitel esetén az agy gátolja a nyelési reflexet, hogy fenntartsa a szervezet pontosan szabályozott vízháztartását – írta a Science Daily tudományos-ismeretterjesztő portál.
„Ha azt tesszük, amit a szervezetünk igényel, akkor valószínűleg jól járunk el: igyunk, amikor szomjasak vagyunk, ahelyett, hogy egy gondosan kidolgozott menetrendet követünk” – mondta Michael Farrell, a kutatást vezető melbourne-i Monash Egyetem munkatársa.
A szakemberek egy korábbi tanulmány eredményeire támaszkodva azt kérték a vizsgálatukba bevont résztvevőktől, hogy értékeljék, mekkora erőfeszítésükbe telt vizet inni azután, hogy testmozgást végeztek és szomjasak voltak, valamint jóval később, amikor kötelezően meg kellett inniuk nagy mennyiségű vizet.
Az eredmények szerint az alanyoknak háromszor nagyobb erőfeszítésükbe telt a folyadékbevitel azután, hogy túlitták magukat. „Elsőként sikerült kimutatnunk, hogy a túlzott vízfogyasztás után nagy erőfeszítést igényel a nyelés, ami azt jelenti, hogy az alanyoknak bizonyos fokú ellenállást kellett legyőzniük ” – fejtette ki a szakember.
Hozzátette: „mindez megerősíti azt az elgondolást, hogy elegendő vízmennyiség bevitelét követően a nyelési reflex korlátozódik”. A kutatók az agy valós idejű megfigyelését lehetővé tevő funkcionális mágneses rezonanciás képalkotó (fMRI) vizsgálat révén nézték meg, hogy bizonyos agyi területek mennyire aktívak közvetlenül a nyelés előtti pillanatban.
Az elemzés azt mutatta, hogy a jobb prefrontális terület sokkal aktívabb volt, amikor a résztvevőknek nagy erőfeszítésükbe telt a folyadék lenyelése. Ez azt sugallja: ilyenkor a prefrontális kéreg lép akcióba, hogy – felülírva a nyelési reflex gátlását – lehetővé tegye az ivást.
A túlzott vízivás a vízmérgezés, vagy hiponatrémia veszélyét hordozza magában: ilyenkor a szervezetben található nátrium túlságosan felhígul, ami bódultságot, émelygést, görcsöt vagy akár kómát is eredményezhet.
Farrell szerint ugyanakkor az idősebb emberek gyakran nem isznak elegendő vizet, ezért nekik fokozottan kell ügyelniük a folyadékbevitelre.
MTI