A ló sosem lesz „hasznos” állat itthon? Mit tartsunk még mellette?
Professzorunk tanította egykor: „Gyermekeim, nem mindegy, hogy a haszonállat hasznot hoz, – vagy visz.” – Jól megtanultuk a leckét?
Heti állattenyésztőknek szóló összefoglaló cikkünkben ezúttal is válogattunk az Agroinform.hu Apróhirdetések közül, tallóztunk az legérdekesebb hírekből és megírtuk a saját véleményünket is, hátha tudunk segíteni az egyes ágazatok gazdáinak.
Hogyan jósoljuk meg, hogy gazdálkodóként milyen állattenyésztési ágazatba érdemes pénzt fektetni?
És mi a teendő, ha magyar termelőként mindenünk a ló, annak ellenére, hogy jól tudjuk, hogy a lótartás önmagában csak viszi a pénzt…
A lótenyésztésben csak néhány kivételes ménes tud nyereséget termelni?
Ugyanakkor Magyarország megtalálható a nemzetközi lovasélet térképén, Mezőhegyes, Bábolna, Szilvásvárad és a Hortobágy neve világszerte ismert a tenyésztők előtt – jelentette ki Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter.
Fazekas Sándor arról is beszélt, hogy a nyolc őshonos fajtát – lipicai, nóniusz, gidrán, shagya arab, furioso-north star, magyar hidegvérű, hucul és kisbéri félvér – Európában jól ismerik a lótenyésztők és a kereskedők, a kétszázharminc éves Mezőhegyesi Állami Ménesben megrendezett I. Magyar Lótenyésztési Napok és a XXI. Karcagi Lovasnap azonban a határokon belül is ráirányítja a figyelmet a magyar lótenyésztés ősi hagyományaira.
Az FM vezetője arra is kitért, hogy a lótenyésztés jellemzően nem nyereséges tevékenység, komoly bevételt csak azok a kivételes ménesek tudnak felmutatni, amelyek vagy sikeres sportlovaikról híresek (Zangersheide-i ménes, Paul Schockemöhle ménese), vagy különleges fajtát tenyésztenek.lipicai lovak
Az Országgyűlés az idén nyáron fogadott el törvényt arról, hogy Mezőhegyesen az állami ménes fejlesztésével, a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. földjeit is felhasználva, az állam mintagazdaságot hoz létre.
Ezzel létrejön a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság.
A kormány indoklása szerint a törvény célja Magyarország egyik legjelentősebb mezőgazdasági területének megóvása és fejlesztése, a hagyományokra épülő, de korszerű technológiákat alkalmazó mezőgazdasági gazdálkodás elősegítésével. A kabinet jelentős ménesállományt hozna létre a Magyarországon honos lófajtákból, továbbá a térség oktatásának és turisztikájának fellendítését is célul tűzte ki, a tangazdaság agrárképzési gyakorlati hely lesz.mezőhegyesi ménesbirtok
A nemzeti parkoknak nagy szerepük van az őshonos háziállatok génmegőrzésében.
Nemzetstratégiai feladatnak nevezte a genetikai erőforrások védelmét a Földművelésügyi Minisztérium környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkára az Őrségi Nemzeti Park génmegőrzéssel foglalkozó szakmai rendezvényén, Őriszentpéteren.
Az Őrségi Nemzeti Park már 2003-ban céljai között szerepeltette a muraközi ló megmentését, az azóta létrehozott tenyészet pedig ma már alkalmas arra, hogy az állomány génmegőrzését, regenerálását és hasznosítását célzó kutatást is magában foglaló mintaprogram induljon el, megtéve az első lépést a muraközi ló önálló fajtaként való elismertetéséhez.
Markovics Tibor, az Őrségi Nemzeti Park igazgatója az MTI-nek elmondta: csütörtökön szakmai napot szerveztek, amelyre olyan lótenyésztőket hívtak meg, akik szívesen foglalkoznának a muraközi tenyésztésével, és a munkába már bevont tenyésztők számára ménvizsgát is tartottak.
Napjainkban a lótartás Magyarországon elsősorban a sport és az idegenforgalom céljait szolgálja. Amióta a lovakkal végzett munka háttérbe szorult az intenzív mezőgazdasági termeléssel és a gépesítés térhódításával, – a lovakat sportcélra és társállatnak, nem pedig haszonállatnak tartják.
Lovas nemzet révén lóhúst szinte egyáltalán nem fogyasztunk, tradicionális érzelmi kötődés alakult ki bennünk az évszázadok során. Valamint a II. Világháborúban is csak kényszerből fogyasztott lóhúst a nép, ezért a lóhús fogyasztáshoz köthetően szinte csak negatív berögződéseink vannak. Nem csoda hát, hogy nem épült ki a magyar lóhúsipar, – és mindezekkel párhuzamosan a piacon gazdát cserélő lovak ára sem minimalizálódott a vágóértékben.
Mindezek ellenére lótartás van és mindig lesz a gazdasági udvarokban, – ha máshogyan nem is, hát költséges hobbiként…
Forrás: 2016. október 23. Agroinform.hu