Close

Széchenyi 225 – Szobrot avattak Kápolnásnyéken

Kápolnásnyék, 2016. szeptember 20. Tessely Zoltán, a térség fideszes országgyűlési képviselője, Kazai Viktor, a Velencei-tavi Kistérségért Alapítvány elnöke, Gulyás Gergely, az Országgyűlés fideszes alelnöke és L. Simon László fideszes országgyűlési képviselő (b-j) leleplezi Széchenyi István mellszobrát, Pogány Gábor Benő alkotását Kápolnásnyéken 2016. szeptember 20-án. MTI Fotó: Bodnár Boglárka

Széchenyi István szellemi öröksége, felelősségtudata több annál, mint ami az örökségéből fennmaradt és ma is kézzelfogható – fogalmazott Gulyás Gergely, az Országgyűlés alelnöke kedden a Fejér megyei Kápolnásnyéken, ahol az államférfi születésének 225. évfordulója alkalmából szobrot avattak.

Gulyás Gergely a Dabasi-Halász-kastély kertjében felállított szobor előtt hangsúlyozta, hogy “a kézzelfogható és az eszmei hagyaték egysége teszi teljessé Széchenyi életművét”, amely előidézte a nemzet történelmének eddigi legnagyobb fejlődését, a reformkort, a forradalmat és szabadságharcot, továbbá az elnyomásban nemzeti ellenállást hozott.
Úgy vélte, Széchenyi élete és munkássága kiváló példája annak, hogy “a legyőzhetetlen emberi múlandóság mellett úgy lehet hasznos életet élni, maradandót alkotni, ha felismerjük, hogy a közösség szolgálata, a nemzeti közösségért hozott áldozat felettünk álló távlatot nyit, rajtunk túlmutató és az emberi életet meghaladó emléket állít”.
Gulyás Gergely szerint Széchenyi a ma emberét megtanítja arra, hogy “a pártok felett és a napi politikai érdekellentétek felett van valami, ami átfogó, ami nem lehet az egyszerű hétköznapok része: álmok és valóság összefonódása, ami a mindennapi kihívásokra válaszokat ad”.
Emlékeztetett arra: kevés család mondhatja el magáról, hogy apa és fia is egy ország történelmének legkiválóbb államférfija volt. Széchényi Ferenc tettei elhalványultak a legnagyobb magyar árnyékában, pedig a Nemzeti Múzeum és az Országos Széchényi Könyvtár megalapítója volt – tette hozzá.

Az Országgyűlés alelnöke felidézte, hogy Széchenyi István mindössze 32 évesen, az 1823-as pozsonyi országgyűlésen ajánlotta fel egyéves jövedelmét egy tudós társaság létrehozására és mindezt magyar nyelven tette. “Első korszakos megnyilvánulása egy párját ritkítóan gazdag életműnek, amely hozzájárult ahhoz, hogy a Habsburg elnyomás és a közeledő nemzethalál víziójába süllyedt magyarság felemelje fejét” – fogalmazott hozzátéve: Széchenyi a legnagyobb alakja volt annak a kornak, amelyben nemesek saját vagyonukat felajánlva tettek a haza felemelkedéséért. Ezt a kort áthatotta a nemzettudat és a modernizáció, a világra való nyitottság és a cselekvő őszinte hazaszeretet.
Tessely Zoltán országgyűlési képviselő kiemelte, hogy a reformkori nagyok mindegyike a magyar jövő megteremtésén munkálkodott. “Széchenyi István alakja mellett állva érezhető igazán, hogy nemzetünk háza erős kősziklára épület, azonban szembesít azzal is, hogy ma olyan világot élünk, ahol döntésünk határozhatja meg hosszútávon a tőlük örökölt nemzet jövendőjét” – utalt az október 2-i népszavazás fontosságára Tessely Zoltán.
L. Simon László országgyűlési képviselő elmondta, hogy Klebelsberg Kunó és Széchenyi István után legközelebb Magyary Zoltán kap szobrot Kápolnásnyéken. Emellett Fejér megyei közéleti személyiségeknek emléket állító falat is terveznek a kertbe – tette hozzá.

 

Széchenyi István születésének évfordulójára emlékeztek Bécsben

 

Gróf Széchenyi István születésének 225. évfordulója alkalmából megkoszorúzták “a legnagyobb magyar” bécsi szülőházát és ünnepi megemlékezést tartottak a bécsi magyar nagykövetségen kedden.

Buday Miklós, a Széchenyi Alapítvány elnöke a megemlékezésen elmondta: Széchenyi az életműve alapján érdemelte ki a legnagyobb tiszteletet, hiszen egész életben Magyarország felemelkedésén munkálkodott. Mint fogalmazott: Széchenyi személye nem osztja meg a magyarságot. Az elnök hangsúlyozta, hogy méltán lett 2014 tavaszán Széchenyi szellemi hagyatéka hungarikum, hiszen cselekvő hazaszeretete minden magyar számára példaértékű.
Széchényi Kálmán a család nevében mondott köszöntőjében kiemelte: Széchenyi István azt az időt tartotta a legnagyobb kincsnek, amelyet művelődésre, munkára, alkotásra használt, életének óráit nem vesztegette el. “Sok időt töltött azzal, hogy megpróbálja Magyarországot európai színvonalra fejleszteni, amelynek legfontosabb előfeltétele a művelődés” – hangsúlyozta.
Szavai szerint az egyetlen felfelé vezető út a kulturált művelődés, és ha sok magyar járja ezt az utat, akkor bekövetkezhet Széchenyi István jövendölése, miszerint “Magyarország nem volt, hanem lesz!”.
Az Országgyűlés küldöttségének képviseletében Takács Imre volt képviselő hangsúlyozta: a mai fiataloknak jó lenne ismerniük Széchenyi hazaszeretetről szóló gondolatait, amely szerint “utazzunk szerte a világban, megkedvelünk mindent amivel találkozunk, de végül mégis mind visszatérünk a régi hazába, a régi kedveshez”.
Felidézte továbbá a Lovakrúl című művet, amelyben Széchenyi az összefogásról ír. “Erre az egymást értésre van igazán szükség hazánkban” – emelte ki.
Perényi János bécsi magyar nagykövet köszöntőjében kiemelte: egy nemzet fennmaradásához példaképekre van szükség. A magyar történelmet végignézve alig lehet összetettebb és nagyobb egyéniséget találni, mint Széchenyi István – tette hozzá.
A Bécs belvárosában, a Herrengasse 5. szám alatt álló épület oldalán márványtábla emlékeztet arra, hogy a ház falai között született 1791. szeptember 21-én a legnagyobb magyar.
A megemlékezésen koszorúra kötött szalagot helyezett el a Széchenyi család, a bécsi magyar nagykövetség, a Collegium Hungaricum, a Széchenyi István emlékmúzeum, az Országos Széchenyi Kör, a Széchenyi Társaság, az Ausztriai Magyar Szervezetek Kerekasztala, a mosonmagyaróvári Széchenyi Polgári Kör, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága Kőrösi Csoma Sándor-programjának ösztöndíjasai, Bugledich Attila nagycenki alpolgármester valamint a bécsi cserkészek szervezete és a Széchenyi Alapítvány.
Ezt követően ünnepi műsort tartottak a bécsi magyar nagykövetségen Rubold Ödön színművész, Sudár Annamária előadóművész és Török Máté verséneklő, a Misztrál együttes tagja fellépésével.

 

***

Emlékérmet bocsájt ki a Nemzeti Bank

 

Széchenyi István születésének 225. évfordulója alkalmából 20 ezer forintos címletű ezüst emlékérmét, valamint annak 2 ezer forintos címletű színesfém változatát bocsátja ki szerdán a Magyar Nemzeti Bank.

Az MNB keddi közleménye szerint az emlékérmék rendhagyó címlettel és mérettel jelennek meg, mintegy reflektálva ezzel Kossuth Lajos Széchenyi Istvánról írt közismert jellemzésére: a legnagyobb, 52,5 milliméter átmérőjű ezüst emlékérmével emlékeznek meg a “magyarok legnagyobbikáról”. Az érmék további különlegessége, hogy recézett szélük egyedi kiosztású, azok csoportosítása Széchenyi István születési évére utal.
Az emlékpénzek törvényes fizetőeszközök, mindkettő azonos érmeképpel jelenik meg, csak az értékjelzés különbözik címletenként.
A közlemény felidézi, hogy Széchenyi a reformkori politikai küzdelmek vezéralakja, a magyar polgári átalakulás első programadó egyénisége volt, akinek nevéhez a magyar gazdaság és közélet, a közlekedés, Magyarország európai kapcsolatai, a tudományok anyanyelvi fejlesztése és a sport területén végrehajtott jelentős reformkezdeményezések fűződnek.
Az emlékérme előoldalán fő motívumként az általa alapított Magyar Tudományos Akadémia épülete jelenik meg, az előterében egy parkrészlet és Engel József Széchenyi-szobrának ábrázolása látható. Az előoldalon találhatók továbbá a kötelező érmeképi elemek is: a Magyarország felirat, a 20 ezer és 2 ezer forint értékjelzés, a különleges mikroírással készült biztonsági elemet tartalmazó BP. verdejel, valamint a 2016 kibocsátási évszám.
Az emlékérme hátoldalán a középmezőben Széchenyi István félalakos ábrázolása látható, háttérben az első magyarországi vasútvonal menetrendjének részletével, felette egy gőzmozdony ábrázolásával. A háttérben megjelenő motívum arra utal, hogy Széchenyi az 1848-ban megalakult Batthyány-kormány közlekedési minisztereként kidolgoztatta Magyarország első országos vasúthálózatának tervét. Az emlékérme-kibocsátás apropója, a “225 éve született Széchenyi István” felirat a felső félköriratban olvasható. Az érmét Fritz Mihály tervezte, mesterjegye a hátoldal jobb alsó szélén található.
A 20 ezer forintos címletű érem 925 ezrelék finomságú ezüstből készült, súlya 77,76 gramm, a 2 ezer forintos címletű színesfém változat réz és nikkel ötvözet, súlya 66,9 gramm, méretük azonos, 52,5 milliméter átmérőjű. A 20 ezer forintos címletű ezüst emlékérme a kibocsátást követő három hónapban, a 2 ezer forintos színesfém változat időkorlát nélkül, a teljes készlet erejéig, a rajtuk szereplő névértékkel azonos áron vásárolható meg.
A 20 ezer forintos címletű ezüst emlékpénzből tükörfényes kivitelben, a színesfém változatból selyemfényes kivitelben 5000-5000 darab készíthető – olvasható a közleményben.
A Magyar Pénzverő Zrt. által forgalmazott érmék szeptember 21-től vásárolhatók meg.

MTI

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Hozzászólások:
Shares
scroll to top