Close

“Az improvizációnál nagyobb dolog nincs egy művész életében” – interjú Illényi Katicával

illenyi ok

Illényi Katica szeptember 7-én az izraeli Swing De Gitanes együttessel ad közös jazz koncertet a Zsidó Nyári Fesztivál keretében a Hegedűs Gyula utcai zsinagógában. A többek között  Magyarország Érdemes művésze kitüntetésben is részesített  hegedűművésznő a komolyzenén, a filmslágereken keresztül egészen a jazz-ig átöleli a zenei műfajokat fellépéseivel. A legközelebbi koprodukciós koncertjéről és legújabb szenvedélyéről, a thereminről kérdeztük.

Honnan jött az ötlet az izraeli Swing De Gitanes -al közös koncertre?

Ők találtak meg engem az interneten. Látták youtube-on a Stepan Grappelli estemet, amit a Thália Színházban rögzítettek. Írtak nekem, hogy nagyon tetszik nekik ahogyan hegedülök, és meghívtak Izraelbe egy közös turnéra, ami parádésra sikerült. Nagyon megkedveltük egymást.

Ez lesz az első közös magyarországi koncertjük?

Tavaly szeptemberben már szerepeltünk együtt a XI. Szegedi Őszi Zsidó Kulturális Fesztiválon, ami óriási sikert aratott. Nagyon nagy dolog volt számukra, hogy eljöhettek Európába, egy gyönyörű zsinagógába fellépni. A szervezők a koncert után egy fogadást is adtak, ez még inkább meghatotta őket.

Komolyzenei repertoárja mellett jazz előadásai is nagyon népszerűek. Hogyan jött az életébe a jazz, és ezen belül is a szeptemberi koncerten is hallható gipsy swing stílus?

Már régen túl voltam a zeneakadémián, amikor a kezembe került egy Stephane Grappelli CD. Egészen addig nem tudtam elképzelni ezt a műfajt hegedűn. Onnantól kezdve megszállottan gyűjteni kezdtem Grappelli albumait. Ő volt a ’jazz tanárom’. Eleinte nehéz volt a két műfajt összehozni. A klasszikus zenével ellentétben a jazzben az improvizáció dominál. A klasszikus zenész azt játssza, ami a kottában van, egy jazz zenész zenét ír az előadásai során. Az improvizációnál nagyobb dolog nincs egy művész életében. A szabadság, amit ennek révén nyerünk a legnagyobb dolog számomra. Stephane Grappelli a példaképem, így kifejezetten az ő emlékének szentelt estjeim is vannak. Ő a gipsy swing stílus egyik nagymestere volt, én is ezen a vonalon mozgok a jazz előadásaimon. Imádom ennek az irányzatnak az életvidámságát, energiáját. A gipsy swing és Grappelli kedvenc partneréről Django Reinhardt-ről elkeresztelt stílusnak óriási rajongótábora van Franciaországban. Itthon kevéssé ismert, de aki egyszer meghallgatja, rögtön beleszeret.

Egy kicsit más téma. Mióta tanul thereminezni, és mióta szerepel a koncertjein is ez a hangszer?

Két éve koncertezem a theremin-nel. Körülbelül egy másfél év gyakorlás után álltam ki a színpadra. Először az volt a nagy kihívás, hogy megszólaljanak a darabok, úgy ahogyan szeretném. Ma már más a helyzet; most az a cél, hogy úgy tudjak játszani a hangszeren, ahogy a hegedűn, és azt a darabot adhassam elő, amit csak szeretnék. A közönség természetesen már nem fogja érezni, hogy mennyire nehéz a zene, amit játszom.

Önnel együtt világszinten mindössze hat művész van, aki profi szinten koncertezik thereminen. Miért olyan nehéz ezt a hangszert megszólaltatni?

A theremin egy tipikus „glissando”-s hangszer, amiben sok csúszás van, mert nagyon nehéz a levegőben pontosan eltalálni a hangokat, hiszen nincs mit megérinteni, nincs mihez viszonyítani, csak a fülünkre támaszkodhatuk. Egy Bachot vagy Vivaldit eljátszani ezen a hangszeren különösen nagy kihívás… Ennyi év után eljutottam odáig, hogy már nem a darab bonyolultságát nézem, hanem magát a zenét, hogy én mit szeretnék thereminen megszólaltatni. Most a stúdióban játszom fel Vivaldi „A négy évszak – A tél” lassú tételét. Ez volt életem eddigi legnagyobb theremin-es kihívása. Egy egyszerűnek tűnő dallam, de nem thereminre való. Vivaldinál pontos, precíz, hangok jönnek katonás sorrendben, ahol a hangok szépen elválnak egymástól.

Úgy tudjuk jelenleg új theremin albumán dolgozik.  Mesélne a készülő lemezről? Milyen dalok lesznek rajta?

Ez egy karácsonyi album lesz, remélem ez év októberében megjelenik. Szerepelni fog rajta a „Winter Wonderland”, a „White Christmas”, Bárdos Lajos „Karácsonyi bölcsődala”, Gounod „Ave Maria-ja” és még sok más gyönyörű ünnepi dal…

 

Szerző: Kámán Ildikó

Fotók: Nap Média

 

 

 

 

Mentés

Mentés

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Hozzászólások:
Shares
scroll to top