Az Európai Unióból való kilépésre voksolt a britek többsége csütörtökön a kérdésről tartott népszavazáson. A hivatalos eredmények bejelentése után lemondott posztjáról David Cameron kormányfő, azonban ez csak apró változás ahhoz képest, ami ezután következhet az Egyesült Királyság és Európa életében. A kint dolgozó magyarok sem lehetnek nyugodtak.
A kilépést pártoló tábor nyerte meg a brit EU-tagságról tartott csütörtöki népszavazást. A voksoláson 33,6 millióan vettek részt, akik közül több mint 17,4 millióan szavaztak a kilépésre. A döntés után nehéz forgatókönyvet készíteni arról, hogy pontosan mi is történik majd a következő időszakban, hisz nem volt még példa arra, hogy egy tagállam kivált volna az Európai Unióból.
Akár tíz év is lehet
A kilépést jogilag a 2009-ben hatályba lépett lisszaboni szerződés szabályozza. Onnantól kezdve, hogy a brit kormány hivatalosan is bejelenti az Európai Tanácsban távozási szándékát, elindul a kétéves kilépési folyamat. Ennek végén, vagy előbb, ha az EU és a britek között megszületik a megegyezés, megszűnik az összes addigi Nagy-Britanniára vonatkozó uniós szerződéses kötelezettség.
Szakértők szerint a kiválási tárgyalások tovább, akár egy évtizedig is elhúzódhatnak. A hosszabbításra akkor van lehetőség, ha az Európai Tanács egyhangúlag jóváhagyja a hosszabbításra vonatkozó brit kérelmet.
Nem kell aggódni, még
A hatalmas bizonytalanság közepette egyvalami biztosnak tűnik: az Egyesült Királyságban dolgozó uniós állampolgároknak, így a magyaroknak sem kell tartaniuk attól, hogy hamarosan el kell hagyniuk az országot. Mivel David Cameron miniszterelnök lemondásakor bejelentette, hogy utódja kezdeményezi majd az Európai Unióból való brit kilépést, így akár még hónapokig is várni kell a kétéves procedúra elindulására.
A tárgyalási folyamat alatt hatályosak maradnak az uniós jogszabályok, vagyis nem lesznek azonnali változások az uniós, így a magyar állampolgárok élet- és munkakörülményeiben. Nem módosul az utazást, az áruszállítást és a kereskedelmet érintő szabályozás sem.
A népszavazási döntés a kint tanuló és az ezt tervező magyarokat sem érinti egyelőre. Ha két év alatt meg is történne a kilépés, a már tanulmányaikat folytatókra még a jelenlegi szabályok vonatkoznának.
Emelkedhet a tandíj
Hogy utána mi történik, és mi lesz a Nagy-Britanniában tanulmányokat tervező európai fiatalokkal, azt most még nem lehet tudni. Erről a tárgyalásokon fognak dönteni. Elképzelhető, hogy a kilépési megállapodás nem változtat majd a felsőoktatási szabályozáson, és az uniós diákok a britekkel azonos feltételekkel felvételizhetnek majd az egyetemekre.
Persze ennek ellenkezője sem kizárt. Az is lehet, hogy az uniós hallgatók jelenlegi 9 ezer fontos tandíja, amelyhez kedvezményes diákhitel és szociális támogatás is igényelhető, az unión kívüliekre vonatkozó 24 ezer fontra emelkedik. Ahhoz állami támogatás sem jár.
Nehezebb lesz munkához jutni
Ugyanekkora a bizonytalanság az uniós munkavállalók távolabbi jövőjét illetően. A brit kormány már több területen is korlátozásokat vezetett be, és további szigorítások várhatóak az EU-n kívüli Nagy-Britanniában.
A Brexit-pártiak egyik korábbi elképzelése szerint a jövőben az ausztráliai elbírálási rendszerhez hasonló, pontozásos módszeren alapuló bevándorlási szabályozást alkalmaznának az EU-tagállamokból érkező munkavállalókkal szemben. Ez véget vetne a jelenlegi szabad munkavállalásának.
Hogy pontosan milyen feltételekkel vállalhatnak majd munkát az uniós állampolgárok a kilépés után, az a tárgyalások során dől el. A szabályozást jelentősen befolyásolhatja az is, hogy az EU milyen követelményeket állít majd a briteknek a szabad piacához való hozzáférésért cserébe.
A turistákat nem érinti
A hivatalos kilépés után nem változnak viszont az utazási feltételek. Mivel Nagy-Britannia eddig sem volt a schengeni övezet része, ezért EU-n kívüli harmadik országként a jelenlegihez hasonlóan később is lesznek majd belépési ellenőrzések, a turistáknak pedig útlevélre is szükségük lesz.
Forrás: hirado.hu