Környezettudatos táplálkozás
Belegondolt már abba, mennyi energiát igényel a mindennapi élelmének előállítása? A Fenntartható Energia Hét alkalmából, amit most ünnepelünk, érdemes megismerkednünk az egészséges étrend egy új oldalával, ugyanis a következő évtizedek legfontosabb kulcsszava a táplálkozásban is a fenntarthatóság lesz.
Idén is Víz Világtalálkozót rendeznek Budapesten
Az élelmiszeripari vállalatok is egyre környezettudatosabb csomagolóanyagra váltanak
Nemzetközi versenyt hirdettek zöldenergiával foglalkozó startupoknak
Fenntartható forrásból jobban ízlik minden
Parragh: a digitalizáció a fenntartható gazdaság kulcsa
Az Európai Bizottság évről-évre megrendezi a Fenntartható Energia Hét rendezvénysorozatát, ennek fókuszában a fogyasztók állnak. S bár az energia szóról a legtöbbünknek az áram, a gáz és az autók üzemanyagai jutnak eszünkbe, hiba lenne megfeledkezni arról, hogy az ételeink előállítása is rengeteg energiát igényel, így a kiegyensúlyozott, tudatos táplálkozással is tehetünk a környezetünkért. Nézzünk körül, hogyan lehet környezetvédő az étrendünk is!
Ahhoz, hogy megértsük, miért kell foglalkoznunk a fenntartható táplálkozással, két alapvető tényt érdemes figyelembe vennünk. Az ipari forradalom előtt az élelmiszerek előállításához szinte kizárólag megújuló energiaforrásokat használt fel az emberiség: a növényeket a nap látta el mindennel, ami a fejlődésükhöz szükséges volt, az állatok a természet adta táplálékokon nőttek fel, és az élelmiszerek feldolgozásához is a nap, a víz vagy a szél energiáját használtuk fel. A nagyüzemi termelés azonban energiaigényes, manapság becslések szerint minden 1 kcal energiatartalmú élelmiszer előállításához 0,7 kcal energiát használunk fel, amíg az ételként az asztalunkra kerül. A probléma jelentőségét fokozza, hogy ezek jelentős része, például az üzemanyagok és a műtrágya, nem megújuló forrásokból, azaz például kőolajból származik.
Egyes becslések szerint például Németországban a megtermelt energia ötödét az élelmiszerek előállításához használják fel az iparban és a háztartásokban. A mezőgazdaság világszerte az édesvízkészletek 70 százalékát emészti fel, miközben a rendelkezésre álló földterületek 60 százalékát veszi igénybe (az erdőkkel együtt). Ha az üvegházhatású gázok kibocsátását nézzük, akkor a bevásárlásokhoz felhasznált üzemanyag és a főzés a teljes mennyiség 6 százalékát adja!
A másik fontos tényező, hogy a Föld lakossága egyre nő: jelenleg 7,3 milliárdan élünk a bolygónkon, de 2050-re már 9,1 milliárd embert számlálhatunk majd globálisan. A hátralévő alig több mint három évtized során 70 százalékkal kell növelnünk az élelmiszertermelést, hogy mindenkinek elegendő és biztonságos tápanyag álljon rendelkezésére.
A fenntarthatóság jelenleg még nem hangsúlyos eleme a közgondolkodásnak, de szerencsére már találhatunk jó példákat a politikában és az élelmiszeriparban is. Ilyen például, hogy az Európai Unió 2020-ra 20 százalékkal szeretné csökkenteni az élelmiszerlánc forrásfelhasználását úgy, hogy ösztönzi a fenntarthatóbb élelmiszertermelést és -fogyasztást. Az ipar pedig lépéseket tett a víz- és energiatakarékos élelmiszergyárak tervezése érdekében, és az optimálisabb csomagolóanyag-használatért is.
Tippek, amelyekkel sokat tehet a fenntartható egészséges táplálkozás érdekében
Antal Emese dietetikus, szociológus, a TÉT Platform szakmai vezetője konkrét tanácsokat is ad a fenntartható táplálkozáshoz.
Keresse az ellenőrzött módon előállított termékeket, mert csak ezeknél lehetünk biztos abban, hogy a szükséges technológiai előírásokat betartották. Ez az ökológiai gazdálkodásból származó (bio) termékeknél is ugyanilyen fontos szempont.
Keresse az újrahasznosítható csomagolóanyagokat, és törekedjen arra, hogy csak a legszükségesebb mennyiséget használja fel belőlük.
Válasszon hosszabb eltarthatóságú élelmiszereket, mivel így kisebb az esélye annak, hogy hulladékként kidobná azokat. Az élelmiszeripar folyamatos fejlesztéseket hajt végre annak érdekében, hogy tartósítószerek használata nélkül is minél tovább változatlan minőségben eltarthatók maradjanak a termékek.
A tengeri hal nagyon egészséges, de ha fenntartható módon állítja össze étrendjét, az MSC logóval ellátott termékeket válassza. A Marine Stewardship Council azért dolgozik, hogy fenntartható halászati módok segítségével az óceánok és tengerek ökoszisztémája egyensúlyban maradjon.
Csökkentse az élelmiszerpazarlást: ha bevásárlólistával indul el a boltba, akkor csak a szükséges mennyiséget fogja megvásárolni, főleg, ha ellenáll a csábító, de szükségtelen akcióknak. Ügyeljen a lejárati időkre, és a kamrában felhalmozódott, felesleges tartós élelmiszereket rendszeresen ajándékozza rászorulóknak, segítő szervezeteknek.
Érdekes tények
Energiaegyensúly
Miközben a hagyományos szántóföldi növények energiamérlege pozitív, az állattenyésztés már több energiát igényel, mint amennyit nyerünk. A leginkább pazarlóak pedig a nagy energiabefektetéssel termelt, és hosszan utaztatott primőr termények.
Mennyi energia kell 1 kcal táplálék előállításához?
Búza: 0,2 kcal
Burgonya: 0,25 kcal
Tojás: 0,66 kcal
Tej: 1 kcal
Sertéshús: 3 kcal
Marhahús: 3 kcal
Fehér kenyér: 3 kcal
Csirkehús: 12 kcal
Mélytengeri halászat: 250 kcal
Üvegházi zöldség: 600 kcal
Rejtett vízfogyasztás
Ön mennyi vizet fogyaszt naponta? Átlagosan 2 liternyit iszunk, és 80-100 litert egyéb célra, például fürdésre vagy a wc öblítésére használunk el. Azonban akár egy tojásrántottás-narancsleves reggeli is ennek többszörösét igényli vízből, ha az élelmiszerek előállításához használt mennyiséget is figyelembe vesszük.
Mennyi vizet használunk fel egyes élelmiszerek előállításához?
1 db paradicsom: 13 liter
1 db alma: 70 liter
1 db tojás: 135 liter
1 csésze kávé: 140 liter
1 pohár narancslé: 170 liter
1 tábla csokoládé: 1700 liter
1 db hamburger: 2400 liter
1 kg sajt: 3200 liter
1 kg csirkehús: 3900 liter
1 kg marhahús: 15000 liter
Forrás Élelmiszer Online