Egyfokúvá válhat az 1956-os forradalom és szabadságharc utáni leszámolással összefüggő ítéletek semmisségének megállapítása és szélesedhet az eljárás kezdeményezésének lehetősége egy fideszes javaslat szerint.
Gulyás Gergely és Kósa Lajos kedden nyújtotta be az erre vonatkozó törvénymódosítást az Országgyűlésnek.
A parlament 2000-ben nyilvánította semmissé a leszámolást kiszolgáló jogszabályok alkalmazásával meghozott ítéleteket, azok igazolását a jogosultaknak kellett kérelmezniük. Az igazolások száma meg sem közelítette a törvény által semmissé nyilvánított ítéleteket – derül ki az indítványból, amely szerint a szabadságharc hőseinek emléke, a jogtalanul meghurcoltak jó hírnevének és hozzátartozóik kegyeleti jogának védelme egyaránt megköveteli a fenti aránytalanság megszüntetését.
„A jogállam így szabadulhat meg a politikai bosszúállást végrehajtó ítéletek terhes örökségétől” – fogalmazott a két fideszes képviselő.
A hatályos szabályozás szerint az ítéletek semmiségéről szóló igazolás az elsőfokú bíróság hatáskörébe tartozik, így fellebbezni lehet ellene. A javaslat az eljárást a Kúriához helyezné át, azzal az indokkal, hogy ez hatékonyabb, gyorsabb elbírálást tesz lehetővé.
Az indítvány szélesebb körben határozza meg az eljárás kezdeményezésének lehetőségét, így például a semmisség igazolását a terhelt hozzátartozója a terhelt életében is indítványozhatja.
A politikusok az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójának méltó megünneplésével és a megtorlást elszenvedettek iránti kiengesztelés céljával indokolták javaslatukat, amely június 16-án lépne hatályba.
MTI