Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) megalapozottnak tartja a 2017-es költségvetési törvényjavaslat egészét – jelentette ki Domokos László, a számvevőszék elnöke az Országgyűlés szerdai ülésén.
Domokos László a 2017-es költségvetési törvényjavaslat parlamenti vitájában hangsúlyozta: az ÁSZ vizsgálata szerint a költségvetés tervezésénél figyelembe vett makrogazdasági előrejelzés teljesülése esetén a bevételi előirányzatok teljesíthetőek.
Az ÁSZ elnökének közlése szerint a törvényjavaslat – egy előírás kivételével – megfelel az alaptörvényben, a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló, valamint az államháztartásról szóló törvényben meghatározott követelményeknek.
Domokos László kijelentette: a 2017. évi költségvetés lesz az első, amelyet már nem kell válságköltségvetésnek tekinteni.
Szerinte ez a büdzsé szakíthat a megszorító költségvetési politikával, a rövid távú gondolkodással és azzal a sok kárt okozó korábbi gyakorlattal, amely szerint sok feladatra egy kicsivel kevesebbet irányoztak elő a szükségesnél, így év közben többször is módosítani kellett a költségvetést, vagy az intézmények kényszerültek rá arra, hogy beruházásokat átütemezzenek, számlák kifizetését tologassák egyik évről a másikra.
A válságköltségvetés szemléletével való szakítást az ÁSZ elnöke szerint az teszi lehetővé, hogy a költségvetés makrogazdasági feltételei viszonylag kedvezően alakulnak, illetve, hogy az Országgyűlés és a kormány erőfeszítéseinek eredményeként Magyarország visszanyerte önállóságát költségvetési politikája alakításában. „Élve visszanyert nagykorúságunkkal” olyan költségvetést tud az Országgyűlés elfogadni, amely megalapozza a jövőt: például a gyermekes családok lakáshoz jutását, a vállalkozások fejlődését, a magyar államkötvényt vásároló lakosság pénzügyi biztonságát – fogalmazott Domokos László.
A fenntarthatóságról szólva arra figyelmeztetett: nem szabad olyan hosszú távú, működési jellegű kötelezettségvállalásokba belemenni, amelyek kedvezőtlen gazdasági környezetben teljesíthetetlenné válnak.
Domokos László a költségvetés megalapozottságáról szólva kifejtette: a számvevőszék megállapításai szerint az ellenőrzött kiadási előirányzatok 99,2 százaléka megalapozott, 0,5 százaléka részben megalapozott és 0,3 százaléka nem megalapozott, az ellenőrzött bevételi előirányzatoknak pedig 99,9 százaléka megalapozott és 0,1 százaléka részben az. Kockázatosnak ítélik meg 5,6 milliárd forint bevételi előirányzat teljesülését, valamint azt, hogy egyes kiadások összesen 62,7 milliárd forinttal meghaladják a tervezett előirányzataikat.
Domokos László arra is felhívta a figyelmet, hogy a felülről nyitott előirányzatoknak a költségvetés kiadási főösszegéhez viszonyított, magas, 53,3 százalékos aránya kedvezőtlenül befolyásolja a költségvetés végrehajtásának átláthatóságát és elszámoltathatóságát.
Igen kedvezőnek nevezte, hogy minden adóbevételi és az állami tulajdon hasznosításával összefüggő előirányzatot megalapozottnak és teljesíthetőnek tudtak minősíteni. Ez összhangban van azzal az évek óta tartó tendenciával, amely szerint az adóbevételek kiszámíthatóvá váltak – tette hozzá. Lényegesnek tartja, hogy több elemű, rugalmas tartalékolási rendszer is beépül a költségvetésbe, amely alkalmas a jelenleg reálisan számba vehető kockázatok kezelésére.
Hangsúlyozta: a költségvetés fedezetet teremt az uniós források társfinanszírozásához, illetve megelőlegezéséhez, az állami közoktatási intézményrendszer – ideértve szakképzési intézmények – működtetéséhez, és jelentős többletforrásokat tartalmaz az egészségügyben felhalmozódott bérezési, likviditási és egyéb feszültségek mérséklésére. Az ÁSZ elnöke szerint a költségvetés átláthatóbbá, rugalmasabbá és kiszámíthatóvá válása jelentősen növeli a magyar gazdaság versenyképességét. Emellett – folytatta – a költségvetési törvényjavaslat azt tükrözi, hogy az állam a korábbiaknál sokkal aktívabban vesz részt a gazdasági folyamatokban.
Domokos László kijelentette: az ÁSZ ellenőrzése alátámasztja, hogy a 2017. évi költségvetésnek a törvényjavaslat szerinti végrehajtása esetén az államadósság-szabály teljesül.
Az ÁSZ elnöke ugyanakkor jelezte: a GDP előrejelzésének helyességét a számvevőszék nem ellenőrizte, mivel a gazdasági prognózisok helyességének elbírálása nem tartozik a kompetenciájukba. Ezért érzékenységvizsgálatot végeztek, ami azt mutatta, hogy az adósságszabály – minden más tényezőt változatlannak tekintve – még a GDP 1,6 százalékos emelkedése esetén is teljesül, azaz az eladósodottság csökkentésének alkotmányos követelménye tekintetében a költségvetési törvényjavaslat viszonylag jelentős implicit tartalékot is tartalmaz – tette hozzá.
Közölte: a költségvetési törvényjavaslat teljesíti azt a követelményt is, hogy a kormányzati szektor uniós módszertan szerint számított egyenlege nem lehet kedvezőtlenebb a GDP három százalékának megfelelő hiánynál. Ugyanakkor jelezte: a strukturális hiány 2017-ben a GDP 2,1 százaléka, ami meghaladja a 2016-2020 közötti időszakra vonatkozó konvergencia programban foglalt, a GDP 1,5 százalékában meghatározott középtávú hiánycélt. Domokos László szerint az összhang hiánya szankciót nem von maga után, ugyanakkor a következő évek költségvetésének tervezésénél erőteljesebben törekedni kell majd a középtávú költségvetési hiánycél elérésére.
MTI