Tavaly Erdély kapta a Romániában útépítésre szánt pénz 80 százalékát, ami szorosan összefügg azzal, hogy ez a régió tízszer annyit termel exportra, mint az ország keleti történelmi régiója, Moldva – tudatta pénteki összeállításában a Maszol.ro kolozsvári magyar hírportál.
Az internetes lap szerint az Autópályák és Országutak Országos Társaságának (CNADNR) adatai rácáfolnak a romániai magyarság két és fél évtizede rendszeresen visszatérő panaszára, miszerint a bukaresti hatalom tudatosan elhanyagolná Erdély, és azon belül is a magyarlakta vidékek fejlesztését.
A CNADNR adatai szerint a romám állami költségvetés tavaly 4,645 milliárd lejt (1 lej = 69,5 forint) költött autópálya-építésre, illetve a meglévő országutak korszerűsítésére, aminek több mint 40 százaléka, 1,98 milliárd lej, a történelmi Erdélybe került. A Bánságnak 841 millió lej jutott, és hasonló nagyságú összeget, 879 millió lejt kapott a Partium és Máramaros.
Ez azt jelenti, hogy a tágan értelmezett Erdély részesült a teljes keretösszeg 79,5 százalékából. Havasalföld és Olténia 576 milliót (12,4 százalék) költhetett a közúti hálózat fejlesztésére, míg Moldova mindössze 369 millió lejt (8,1 százalék).
A 2011-2015 közötti időszakban a román költségvetés lakosonként Erdélyben 2400 lejt, Havasalföldön 630 lejt, Moldovában 428 lejt fordított útépítésre – írta a Maszol.ro, hozzátéve, hogy magyar szempontból árnyalja az összképet, hogy Székelyföldön nincs, és a közeljövőben sem épül autópálya.
A lap szerint a kormányok oda pumpálják a legtöbb pénzt útfejlesztésre, ahonnan a legtöbb árut exportálják. Míg 2014-ben Erdély és a Bánság 98 milliárd lej értékű exportárut termelt, Moldva ennek kevesebb, mint egytizedét.
Tavaly Erdélyben, a Bánságban és a Partiumban 14 400 lej volt az egy lakosra jutó kivitel értéke, Moldvában ellenben csak 3571 lej. Erdély Havasalföldet és Olténiát is (10 500 lej) megelőzi, annak ellenére, hogy ott vannak az ország legnagyobb exportőrei közé tartozó autógyárak.
Elemzők szerint az elkövetkező időszakban Románia a Havasalföld és Erdély közötti közúti gyorsforgalmi összeköttetés megteremtésére helyezi majd a hangsúlyt, ugyanis nagyrészt ettől függ a krajovai és a pitesti autógyár exportkapacitásának a növelése.
MTI