A Fidesz-frakció támogatja a kormány kezdeményezését a vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló jogszabály visszavonására – ismertette a kormánypárti képviselőcsoport álláspontját annak vezetője hétfői, budapesti sajtótájékoztatóján.
Kósa Lajos beszámolt arról is, hogy a Ház kedden kivételes eljárásban szavazhat az előterjesztésről, amely akkor alkalmazható már a következő vasárnap, ha a törvény még a héten megjelenik a közlönyben, miután az államfő aláírta azt.
Kérdésre úgy fogalmazott: nem tartják vereségnek a döntést, bár „az kétségtelen kudarc, hogy ez embereket nem tudtuk meggyőzni egy olyan intézkedés helyességéről, amely meghozta a hozzá fűzött reményeket”. Ezt azzal egészítette ki: az embereknél az a szabadságfelfogás, hogy bármikor vásárolhassanak, felülírta, hogy mindenkinek joga van a vasárnapi pihenőnapra.
Tárgyalni kell a kereskedelmi dolgozókkal, ugyanis a korábban megfogalmazott szabályok visszavonása hátrányosan érheti őket, de „nem hagyjuk őket magukra” – jelentette ki Kósa Lajos. Szerinte a dolgozók álláspontját a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetén kívül senki sem vette figyelembe.
Hozzátette: a boltzárat kezdeményező koalíciós partner, a KDNP fenntartja elvi álláspontját, és szeretnék elérni annak kiterjesztését olyan ágazatokra is, ahol nem feltétlenül szükséges a munkavégzés a hét utolsó napján. Ez alól kivétel, ha valaki önszántából akar dolgozni – tette hozzá.
Kósa Lajos hangsúlyozta, a jogszabály gazdasági eredményei pozitívak: nőtt a kiskereskedelmi forgalom és a foglalkoztatás is a szektorban, a baloldal forgalomesésre vonatkozó „jóslatai” pedig hamisnak bizonyultak. Bizonyos gazdasági ágak, például a vendéglátás és az idegenforgalom pedig jóval a nemzetgazdasági átlag feletti növekedést mutattak.
A frakció ennek ellenére azt állapította meg: az embereket nem sikerült egy év alatt meggyőzni a változtatás elfogadásáról, döntő többségük azt jelezte vissza, hogy nem ért egyet az intézkedéssel.
A frakcióvezető kérdésre bevált eszköznek nevezte, hogy egy népszavazást törvényalkotási eszközzel váltsanak ki. Példaként Seres Mária képviselői költségelszámolásra vonatkozó kérdésének kezelését hozta fel, valamint azt, mikor Gyurcsány Ferenc egykori kormányfő a szociális népszavazás után nem vállalt fel egy újabb referendumot.
Hangsúlyozta: a kormányoldal a legfontosabb népszavazásnak az unió kötelező betelepítési kvótájáról szólót tartja, a két kérdést pedig nem kívánja összekeverni.
MTI