Close

Új halfajt azonosított egy magyar-cseh kutatócsoport a Körös vízrendszeréből

Debrecen, 2016. január 18. Antal László, a Debreceni Egyetem TTK hidrobiológia tanszéke adjunktusa egy bihari márnát (barbus biharicus) mutat az intézmény laboratóriumában 2016. január 18-án. Éveken át tartó munka után magyar és cseh kutatók azonosították az eddig ismeretlen, a Sebes-Körös romániai és hazai szakaszain honos, bihari márnának elnevezett halfajt. Az egyedek gondos genetikai vizsgálata igazolta, hogy a tudomány előtt eddig ismeretlen, őshonos halfajt találtak a szakemberek. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Eddig ismeretlen halfajt azonosítottak a Körös vízrendszerében magyar és cseh kutatók. Az apró termetű márnafaj a Barbus biharicus, azaz bihari márna nevet kapta – tudatta a Magyar Haltani Társaság elnöke az MTI-vel.

Harka Ákos elmondta: a téma szakértői körében régóta ismert, hogy a horgászhalként kedvelt márna (Barbus barbus) mellett a Körös vízrendszerében is él egy másik, apró termetű márnafaj. Ám bő másfél évszázadon át úgy vélték, hogy az nem más, mint a Petényi Salamon János által felfedezett és Heckel által 1852-ben leírt Petényi-márna (Barbus petenyi).
A 2000-es évek elején ugyanakkor egy átfogó kutatás bebizonyította, hogy a Petényi-márna mellett két további márnafaj is létezik: a Kárpát-medence északi részén a kárpáti márna (Barbus carpathicus), míg a délebbi területeken a balkáni márna (Barbus balcanicus) honos.
Ez utóbbi fajok azonosítása után vetődött fel először a Körösben élő kistestű márnák tudományos vizsgálatának szükségessége a Magyar Haltani Társaság 2010. évi konferenciáján – tájékoztatott az elnök.
Jelezte: ezt követően éveken át tartó kutatómunka kezdődött helyszíni és laboratóriumi vizsgálatok sokaságával és nyolc magyar, valamint egy cseh szakember közreműködésével. Ennek során az arasznyi méretű hal mintegy kéttucat példányát fogták ki a Sebes-Körös romániai és magyar szakaszairól. A magyarországi állományok gondos genetikai vizsgálata pedig igazolta, hogy a tudomány számára eddig ismeretlen, új, őshonos halfajról van szó.
A tudományos szenzációról szóló első híradás a napokban a nagy tekintélyű Molecular Phylogenetics and Evolution folyóiratban látott napvilágot. Az eredményeket publikáló cikk első szerzője Dr. Antal László, a Debreceni Egyetem TTK Hidrobiológia Tanszékének adjunktusa, aki egyben a Magyar Haltani Társaság titkára. Az új faj a Barbus biharicus, azaz bihari márna nevet kapta, ezzel jelezve a tájat, amelynek szülötte, leírói pedig Antal László mellett László Brigitta és Petr Kotlík – közölte Harka Ákos.

MTI

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Hozzászólások:
Shares
scroll to top