Hogy honnan e cím? Nem is tudom. Talán Magyar János ihlette. Minden pilóta más és más. Van aki megnyerő mosolyával tarol, van aki pajkos fiatalságával – remek képességei mellett. János számomra a klasszikus versenyzőt idézi, aki igazán a pályán, az autójában ülve érzi jól magát, minden más csupán formalitás. Egy kicsit James Hunt, egy kicsit Kimi Raikonnen, sokkal emberibb kiadásban…
Az MNASZ év végi díjátadó gáláján jártunk, ahol a Magyar Racing Team-nek is “dolga” volt. A formaautók mezőnyében elért abszolút sikert ünnepelték hivatalosan, ahol a magyar pályaversenyzés elitje tapsolt a sikerüknek.
Magyar Zoltán, és Magyar János persze nem lennének azok, akik, ha nem most is – a gratulációk fogadásának idejében – a jövőn törnék a fejük…
Magyar János:
“Igazán kitűnő alkalmat hoztak össze a szervezők. Tagadhatatlan, hogy nehezen tudunk kiengedni, már a következő évre, az előttünk álló, “megugrandó” feladatra összpontosítunk. Ki így – ki úgy. Próbáljuk összerakni a dolgokat, keressük a lehetőséget az előrelépésre. Közben sokat edzem, futok, kondizok, szimulátorozok. Jó pár külföldi pályát is megtanultam.” – árulta el széles vigyorral kérdésünkre a bajnok.
Magyar Zoltán:
“Lenyűgöző szezonon vagyunk túl, olyan gyorsan történt minden. Az ilyen alkalmak tökéletesek, hogy felfogjuk, sikerrel zárult az, amiért dolgoztunk, dolgozunk. Az élet persze nem áll meg, sőt a színfalak mögött “ezerrel” pörögnek a dolgok, hiszem és remélem, hogy a jó irányba. Hadd ragadjam meg a lehetőséget, hogy ezúton is megköszönjem mindenki támogatását!”
Miután megtörtént a várva várt pillanat, Szujó Zoltán a színpadra szólította Magyar Jánost, aki megkapta az őt illető, impozáns serleget, mindenki boldogan, és elégedetten élvezhette az est hátralevő részét. Nagy mosolyok, jó asztaltársaság kíséretében.
Akik a Rock’n Rollert lendületbe hozták…:
Képek: Háfra Zsolt