Befejeződött az edelényi L’Huillier-Coburg-kastély fejlesztésének második üteme, a 900 millió forintos uniós támogatással egyebek mellett új állandó kiállítások is nyíltak szerdán, valamint megtörtént a Kastélysziget teljes rehabilitációja, visszakapta a kastély mögötti sportpálya eredeti funkcióját: újra park lett belőle.
L. Simon László, a Miniszterelnökség örökségvédelemért és kiemelt kulturális beruházásokért felelős államtitkára a projekt szerdai rendezvényén úgy fogalmazott: az edelényi kastély felújítására, új kiállítások berendezésére a kulturális kormányzat három és félmilliárd forintot fordított főleg uniós pályázaton elnyert pénzből az elmúlt években.
Az, hogy a kormányzat „ezt a fantasztikus létesítményt nem hagyta veszni”, egyértelműen jelzi elkötelezettségét az észak-magyarországi térség iránt – mondta az államtitkár.
A kastély fejlesztésének most lezárult második üteme teljes egészében uniós támogatással valósult meg a 2007-2013-as költségvetési időszakban.
Az államtitkár az előző uniós ciklus sikeres lezárását fontosnak nevezte, mint mondta: Magyarország gyakorlatilag éllovasként zárja ezt a fejlesztési időszakot, jószerivel minden pénzt lehívott. Presztízskérdést csináltunk abból, hogy a „mi államtitkárságunk és a hozzá kapcsolódó intézmények” jól teljesítsenek ebben az időszakban – tette hozzá L. Simon László.
Szólt arról is, hogy ez a kastély fantasztikus építészeti értéket képvisel, és most olyan kiállítási elemekkel bővült, amelyek turisztikai hasznosítását is szolgálják. Megjegyezte: a huszonegyedik században nem lehet úgy fenntartani kastélymúzeumokat, ha nem helyeznek melléjük olyan funkciókat, amelyek bevételt termelnek, az idelátogatókat a visszatérésre ösztönzik.
L. Simon László szólt a kormány azon szándékáról, amely azt célozza meg, hogy a vidéki múzeumok, kiállítóhelyek üres termeit töltsék meg a nagy fővárosi múzeumok raktáraiban található műtárgyakkal. Szerinte ezt „Edelényben is kellene kamatoztatni”, hiszen ez nem igényel nagy befektetést.
Nagy feladatnak nevezte az államtitkár, hogy a vidéki múzeumokhoz, várakhoz, kastélyokhoz, kiállítóhelyekre vezető utakat, infrastrukturális létesítményeket felújítsák, hogy a látogató ne álljon meg a megyeszékhelyeken.
Bár az államé ez a kastély, de az önkormányzat nélkül nem tudjuk igazán belakni, a turizmus számára vonzóvá tenni – utalt ezzel a települési önkormányzatok fontosságára is.
A Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ fenntartásában működő észak-borsodi város kastélyában az Edelény Kastélysziget Kulturális-Turisztikai Központ II. fejlesztési üteme fejeződött be, ez főleg a gyűjtemény megalapozására fókuszált. A most megnyílt kiállítások olyan témákat dolgoznak fel, amelyek egyrészt kapcsolódnak a kastély történetéhez, másrészt önállóan is megállják a helyüket.
A létesítmény fenntartója a közelmúltban elhunyt Barna György miskolci műgyűjtő igen gazdag gyűjteményét vásárolta meg. Az egyik kiállítás egy valamikori rádió fantázianevére utalva a Népszuper-retro címet viseli, a tárlat az 1945-tól 1968-ig tartó időszak mindennapjait, használati tárgyait mutatja be. A kiállítás az egykori gazdasági épületben kapott helyet, azokban a helyiségekben, amelyeket lakásként használtak az ötvenes évektől egészen a nyolcvanas évek közepéig.
A másik tárlat a térképekre koncentrál, főleg azért, mert az edelényi kastély egykori férfi tulajdonosai a katonáskodás révén építettek karriert és egzisztenciát. A hadjáratok nélkülözhetetlen eszköze pedig a térkép volt. Ez adta az apropóját a 16-19. századi magyar vonatkozású térképgyűjtemény megvásárlásának és a téma tudományos alaposságú bemutatásának. A gyűjtemény különlegessége, hogy a korabeli térképkészítés eszközei és műszerei is a részét képezik, ezért nem csupán a térképeket, hanem készítésük menetét is bemutatják.
A Bódva holtága és a szabályozáskor készült új meder által alkotott szigeten áll a 18. században barokk stílusban épült L’Huillier-Coburg-kastély, amelynek falai között egykor volt járásbíróság, földhivatal, börtön, szovjet főparancsnokság, fűszerraktár, öregek napközi otthona, óvoda és szükséglakás egyaránt. Az épület állaga az utóbbi évtizedekben jelentősen leromlott, felújítása elodázhatatlanná vált. Az első fejlesztési ütem tartalmazta Magyarország legnagyobb összefüggő, 18. századi rokokó falképének restaurálását is.
MTI