Az Európai Parlament a kínzóeszköz-kereskedelem leállítása mellett voksolt; követni fogják-e a tagállamok? A keresztény kínzások idejét éljük, ezért nem elhanyagolható jogszabályváltozásról van szó.
Az Európai Unió (EU) kínzóeszközökre vonatkozó Rendeletéről [‘Tools of Torture’ Regulation] szóló EP jelentés elfogadása fontos lépés a kiskapuk bezárása, valamint a kínzás és embertelen bánásmód megakadályozása felé. Azonban ha az EU-s tagállamok nem erősítik meg az Európai Bizottság javaslatát hasonlóan erőteljes intézkedések támogatásával, abban az esetben az EU-s székhelyű cégek továbbra is nyereségre tehetnek szert számos kínzásra és embertelen bánásmódra is használható biztonságtechnikai felszerelés reklámozásával és az azokkal való kereskedelemmel.
Hogy miért életbevágó ez most? Emlékezzünk csak 2006-ra és a budapesti rendőri intézkedésekre! Elmaradt az erkölcsi és anyagi kártérítés és az életfogytiglan börtönítéletet is finomítják a budapesti ügyészségen. Felháborító!
„A jelentés az EU-s jogban szereplő kiskapuk bezárását sürgeti, jóváhagyásával az Európai Parlament a figyelem középpontjába helyezte és elítélte a kínzóeszközök kereskedelmét. Ez végre véget vethet annak, hogy egyes cégek olyan eszközökön és technológiákon szerezzenek profitot, amelyeket emberek kínzásához és kivégzéséhez használnak” – mondta Iverna McGowan, az Amnesty International Európai Intézmények Irodájának megbízott vezetője. „Azonban az EU tagállamok támogatása és cselekvése kulcsfontosságú ahhoz, hogy e cégek ne profitálhassanak tovább emberek szenvedéséből.”
A cégek listáját azonban nem teszik közzé.
Az Európai Únió tagországaiban 2006 óta létezik egy, a világon egyedülálló regionális mechanizmus a kínzásokhoz és halálbüntetésekhez használható felszerelések kereskedelmének tiltásáról és korlátozásáról. Mindazonáltal, ahogy ezt a törvénytervezetet Gergényi tábornok úr és csatlósai is figyelmen kívül hagyták Budapesten 2006-ban, számos nagycég igyekszik mindmáig kikerülni, hasonló módszerekkel.
E törvény hatálya alá tartoznak például a halálos injekciókhoz használt gyógyszeripari termékek, a hüvelykszorítók vagy a tüskés „viperák” [spiked batons].
Ugyan egyértelműen támogatják a rendeletet, az Amnesty International és az Omega alapítvány élen járt a rendelkezés komoly kiskapuinak, hiányosságainak, valamint az EU-s tagállamok végrehajtás terén mutatkozó adósságainak hangsúlyozásában. E hiányosságok lehetővé tették, hogy EU-s cégek továbbra is támogassák és hasznot húzhassanak a kínzóeszközök kereskedelméből. Folytatódik ez annak ellenére, hogy a kínzás nemzetközi jogi tiltása teljes körű és az EU-ban a halálbüntetés is tiltott, ráadásul mind az EU, mind a tagállamok elkötelezték magukat amellett, hogy az egész világon fellépnek e gyakorlatokkal szemben.
2014 januárjában a Bizottság további javaslatokat tett a rendelet szigorítására, ezekre reagált tegnap az EP. Az Amnesty International és az Omega által a javaslatokban feltárt és 2015-ös, Cselekedni kell: A halálbüntetésre és kínzásra alkalmas eszközökkel való kereskedelem felszámolása Európában [Grasping the nettle: Ending Europe’s trade in execution and torture technology] című közös jelentésükben közzétett hiányosságokat figyelembe véve az EP megszavazta az uniós jogszabályok szigorítását, a következőképpen.
A lényegesebb rendelkezések rövidített változatát publikáljuk ma, 2015 október 29.-én:
- A tiltott kínzóeszközök promóciójának tiltását. Az EU-s vállalatok jelenleg is reklámozhatnak tiltott felszereléseket expókon és online;
- A „közvetítői tevékenység” hatékony bevonását a rendelet hatálya alá. EU-s cégek és magánszemélyek jelenleg még mindig szabadon kínoztathatnak, vagy létrehozhatnak egyeszségeket kínzásokhoz is használható biztonsági felszerelésekről, az Európai Únión kívüli országokba szállításáról, ha a megegyezést az EU-n kívül kötik és az eszközök nem érintenek európai földet;
- Egy célzott „végfelhasználói” mechanizmus létrehozását támogatják, mely lehetővé tenné az EU tagállamoknak, hogy azonnal megállítsanak olyan áruszállítmányokat, melyeket kínzásokhoz vagy halálbüntetésekhez használnának, még akkor is, ha az áruk jelenleg nem szerepelnek a Rendelet függelékeiben. Ma egy, a listákon nem szereplő eszközökből álló szállítmánynak a tagállamok, hacsak nem akarnak EU-s jogot sérteni, kénytelenek szabad utat adni, még akkor is, ha az eszközöket egyértelműen kínzáshoz vagy halálbüntetéshez használnák fel. Az EP módosító javaslatai értelmében a tagállamoknak lehetősége és kötelezettsége lenne rá, hogy megállítsanak szállítmányokat, melyekről tudják, hogy a felszerelést nyilvánvalóan kínzáshoz vagy halálbüntetéshez használnák, függetlenül attól, hogy az eszközök szerepelnek-e már a korlátozó listákon vagy sem.
„A civil társadalom vezetését követve, az Európai Parlament tegnap határozott üzenetben állt ki az EU kínzásellenes gyakorlatának következetlenségeivel szemben. Ha az EU komolyan gondolja vezető szerepét a kínzás megszüntetésének és a halálbüntetések eltörlésének kérdésében, most a tagállamokon a sor” – mondta Dr. Michael Crowley, az Omega Research Foundation munkatársa.
Háttérinformációk
Az 1236/2005-ös Bizottsági Rendelet 2006-os hatályba lépésével az EU példátlan és kötelező kereskedelmi korlátozások alá vont egy sor olyan eszközt („kínzóeszközöket” [tools of torture]), amelyeket gyakran használnak halálbüntetések, kínzások vagy más embertelen bánásmódok során, de általában mégsem szerepelnek az EU tagállamok katonai, kettős felhasználású vagy stratégiai exportkorlátozó listáin.
A 2010-es jelentés körüli EU-s szintű érdekképviseleti tevékenység vezetett ahhoz, hogy az Európai Bizottság a rákövetkező évben a két lista bővítése mellett döntött, felvéve rájuk számos új felszerelést, például a testre helyezhető elektromos sokkolóeszközöket, a tüskés „viperákat” és a halálos injekciókhoz használt szereket. Ám a szakértők felismerték, hogy ez még mindig nem elégséges a kínzóeszközök kereskedelmének megfékezéséhez és a Bizottság hozzálátott a Rendelet átfogó felülvizsgálatához.
2014. július 16-án a Bizottság 775/2014-es (EU) végrehajtási rendelete tovább bővítette a Rendelethez tartozó tiltott és korlátozott áruk listáit. Ez az első jelentős lépés volt a Rendelet teljes körű átalakításához vezető úton.
Az Európai Bizottság, a Tanács és a Parlament jelenleg közösen dolgoznak a 2005-ös rendelet operatív mechanizmusainak széleskörű felülvizsgálatán. 2014 januárjában a Bizottság javaslatot nyújtott be a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek a rendelet szigorítására. Tegnapi jelentésében a Parlament megkísérelte jelentősen szigorítani a bizottsági javaslatokat és foglalkozott a Rendelet és a hozzá kapcsolódó szabályozási rendszer számos gyenge pontjával és kiskapujával is.
A bizottsági javaslatok a Parlament ajánlásaival együtt most az EU tagállamok megfontolására várnak. A 2015. október 26-i plenáris vitán Cecilia Malmstrom kereskedelmi biztos kijelentette, hogy a Bizottság nyitott a Parlament számos módosító javaslatára. A Tanács (vagyis a tagállamok) azonban még nem fejezte ki támogatását a Parlament álláspontja felé, ami igencsak aggályos. Meddig húzzák még az időt?