Több mint kétszáz műemlékével vonzó utazási célpont e sík alföldi táj, a már-már mediterrán Csongrád megye, ahol különös élmény barangolni a modern világvárosi szerkezetet ötvöző Szegeden, megismerni szép, patinás városait – Hódmezővásárhely, Szentes, Makó – és az évezredes kultúra napjainkra ragyogó formában újjászülető emlékeit.
Szöveg: Balog Zsófia Fotó: Magyar Turizmus Zrt.
„Szeged szebb lesz, mint valaha”
Ferenc József császár híres szavai 1879-ben hangzottak el, meglátva a tiszai árvízben majd’ teljesen elpusztult várost. Öt év múlva a romok helyén szép, palotás, sugár-és körutas belváros született, amelyhez Berlin, Bécs, Brüsszel, London, Párizs, Róma is jelentős pénzügyi segítséget nyújtott. A Fogadalmi templom építését az újabb árvizektől való megmenekülésért fogadalomból, 1880-ban határozták el a városatyák, s 1930-ban szentelték fel. Tervezője Schulek Frigyes, a Halászbástya alkotója, a párizsi Sacré Coeur-bazilika mintájára fehér kővel kívánta burkolni, végül az olcsóbb lombardiai tégla-architektúrával valósult meg. A 282 négyzetméteres kupolafreskó szimbólumait, a négy sarkalatos erényt Patay László készítette el újra 2000-ben. A dóm az 1929-1932 között született egyetemi épületekkel és a püspöki palotával mára a szegedi városkép jellegzetes eleme. Az építészet forradalmian új szelleme, a szecesszió is helyet kapott a város akkori építészetében, igaz, legfeljebb csak a beépítetlen sarkokon, foghíjakon, de a közel félszáz bérpalota, lakóház, egy-két szobor mára az egységes eklektikus városkép jellegzetes ikonja. Jelen van a lechneri, a népművészeti alapokra épülő éppúgy, mint a bécsi, berlini vagy a helyi építőmesterek munkái. E tizenhét szépséges szecessziós épület megújuló homlokzata a városlakók és a turisták kedvelt látnivalói. A városközpont közel egy évtizede történt felújításáért, a kulturális örökség megóvásáért Szeged kiérdemelte az Europa Nostra Alliance díjat is.
Bővebben A Mi Otthonunk magazinban. Keresse az újságárusoknál!