Negyvennégy halott és száz kórházban fekvő beteg: a múlt heti bukaresti tragédia áldozatainak mérlege. Klaus Werner Iohannis 2014 december 21. óta Románia államelnöke, az egyetlen kissebbségi államfő, aki nem pusztán azt vállalta, hogy a korrupció ellenes harcok élére áll, hanem elsőként állt ki a bukaresti tragédia áldozatai mellé. Az első volt a román politikusok közül aki virágcsokorral emlékezett a disco-tragédia áldozataira és nemzeti gyásznapot hirdetett.
Klaus Iohannis államfő emberi nagyságáról tett tanúbizonyságot azzal a cselekedetével, hogy míg a korrupcióról elhíresült Victor Ponta kormány nem reagált időben a tragédiára, Iohannis bebizonyította, hogy nagyszebeniként is tisztességre és emberségre tanítja a román politikusokat.
Nehéz a reformtörekvéseket kivívni egy olyan országban, ahol a kormány feje, Victor Ponta nem pusztán plagizálta egész doktori disszertációját, melynek nyilvánosságra kerülésével nem volt hajlandó lemondani miniszterelnöki tisztségéről, hanem tovább folytatta kisebbségi és legfőképpen magyarellenes aknamunkáját. Az erdélyi magyarok nem felejtik el neki azt a kijelentését, hogy „Székelyföld nem létezik”. Most pedig ugyanez a Victor Ponta merészeli becsmérelni az államfőt?!
Esélyt a változásra, esélyt a tisztességre, az emberségre az erdélyi magyarok és románok jelenleg az új német ajkú (szász származású) államfőben látnak, mivel jelenleg ő az egyetlen hiteles figurája a politikailag Romániában aktív hatalmi pozícióban lévő értelmiségieknek. Részrehajlás nélkül mondhatjuk, hogy míg a „korrupciós lehetőségek hazájaként” aposztrofált országban, sokan a Bukarest által irányított, oly gyakran magyarokat elnémított, Nagy Románia szólamoktól sem mentes Romániát láttak, valamint egy végtelenül korrupt politikai közéletet, akadt egy ember aki szembe mert menni a román többség által oly gyakran használt politikai szólamokkal, és üres ígéretek helyett, személyes felelősségnek és erkölcsi kötelességnek élte és éli meg egy olyan ország irányítását, melyet hamis éntudat és a kisebbségi kérdések által felvetett állandó harcok és szűnni nem akaró problémák uraltak eleddig.
Klaus Iohannist, a tisztesség éllovasaként, 2000-ben választották előszőr Nagyszeben polgármesterévé, mely tisztséget három egymást követő választás alkalmával is sikerült megnyernie, éppen annak köszönhetően, hogy ki mert állni a német ajkú szebeniek és az erdélyi németek és magyarok ügyéért.
A mostani virágcsokorral, melyet elsőként helyezett el a múlt pénteki bukaresti tűzvész áldozatainak sírjánál azt fejezte ki, hogy nem érdekből politizál, a 44 áldozat lelki üdvéért megrendülten imádkozott, míg a Victor Ponta által manipulált tömeg nem átallotta elhallgatni, torzítani, sőt bírálni még ezt a tettét is.
A felháborító e tényben az, hogy a jelek szerint a románok még mindig nem hajlandóak szakítani a megszokott korrupcióval és a tömeg-manipulációval, és még egy tömeges áldozatokat követelő tűzvész után is azt a notabilitást merészelik bírálni, aki államfői tisztségnek örvend, valamint tisztességérzetből dolgozik, nem bújik politikai panelek és lekopott lőzungok mögé. A rettenetet és a halál képsorait közvetítő román tévécsatornák megégett fiatalok, tizenéves áldozatok és az emberi roncsok fölött síró hozzátartozókról számoltak be.
Erre azonnal reagált Klaus Iohannis, ám reakcióját a románok által uralt médiumok sok esetben torzítva tálalták, Victor Ponta- féle álságos színezetet kölcsönözve nemes tettének, becsmérelve tisztességét és karakánságát.
Mi lesz veled Románia és mennyi esélye marad Erdélynek, ha a jelek szerinti bukaresti ostobaság paneljait még mindig nem lehet áttörni a médiumok demokrácia-ellenessége miatt, ebben a hazában, 2015-ben sem?