A Pozitív fejlődés – Magyarország tőzsdéje a kívülálló szerep ellenére szárnyal című írásában a szerző, Christian Geinitz úgy összegezte álláspontját, hogy a tőzsdei befektetők "nagy bizalmat tanúsítanak Magyarország iránt", a Budapesti Értéktőzsde részvényindexe újabb csúcsokat ér el, "a gazdaság jól fejlődik", de a menekültválság esetleges elmélyülése negatívan befolyásolhatja a növekedést.
Kifejtette: Magyarország a menekültekkel kapcsolatos politikája miatt szóbeszéd tárgya. Míg más uniós tagországok kiszámíthatatlansággal, a bizalommal való visszaéléssel és még jogsértéssel is vádolják a nemzeti konzervatív magyar kormányt, úgy tűnik, hogy az általában éppen leginkább a kiszámíthatatlanságtól és az átláthatóság hiányától tartó befektetők másként ítélik meg a helyzetet, hiszen "nagy bizalmat mutatnak az ország iránt, erőteljesebben vásárolnak részvényeket, és ezzel egyre újabb csúcsokra emelik a budapesti tőzsde indexét".
A lap Kelet– és Dél-Európával foglalkozó gazdasági tudósítója rámutatott, hogy az index az év eleje óta 32 százalékkal emelkedett, és ennél nagyobb mértékű növekedés az egész világon csak a venezuelai, a dél-afrikai és a lettországi tőzsdén ment végbe.
Hozzátette: a magyar piacra irányuló tőkebeáramlás figyelemre méltó, hiszen a központi bank több alkalommal csökkentette az irányadó kamatot, amely így jelenleg 1,35 százalékon áll. További csökkentés nem várható, az árszínvonal pedig stabil, és úgy látszik, a defláció réme eltűnt. A pénzpolitikai lazítás nem utolsósorban a vállalkozások és a háztartások fogyasztásának és beruházásainak ösztönzését szolgálja, és "a magyar gazdaság valóban jól fejlődik".
Magyarországnak az "európai növekedési bajnok" címet valószínűleg az idén nem sikerül újra megszerezni, de Budapest továbbra is az elsők között van. A központi bank 3,2 százalékos GDP-növekedési előrejelzése "talán egy kicsit túl optimista", de külső szakemberek felfelé módosították prognózisukat, így egy 3 százalékos növekedés reálisnak tűnik – fejtette ki a FAZ szerzője, megjegyezve, hogy az EU egészében jóval alacsonyabb, 1,7 százalékos növekedés várható.
Christian Geinitz hozzátette, hogy változik a növekedés szerkezete, tavaly a választási kampány és a 2007-2014-es uniós támogatási ciklus zárása miatt az állami beruházások húzták a növekedést, az idén viszont inkább a fogyasztás és az export lehet a növekedés motorja. Ugyanakkor "veszélyek is leselkednek" – írta a FAZ szerzője, idézve a Bank of America elemzőit, akik szerint a menekültválság esetleges elmélyülése alááshatja Magyarország és az EU kapcsolatát, ami hosszabb távon negatívan befolyásolhatja a növekedést. A Raiffeisen Research helyzetértékelése szerint pedig vannak kockázatok az autóiparban, amelyben a kapacitások kevésbé növekednek, mint eddig.
A FAZ szerzője hozzáfűzte: egyelőre nem látni, hogy a Volkswagen-csoport dízelbotránya miként érinti az Audi hatalmas győri üzemét, ugyanakkor a kormány elővigyázatosan már jelezte, hogy diverzifikálni kell a gazdaságot.
MTI