Sikersztorinak nevezte a német egység 1990-es helyreállítása óta eltelt huszonöt esztendőt az október 3-i évforduló előestéjén az MTI-nek adott interjújában az egykori keletnémet kommunista diktatúra feldolgozásával foglalkozó szövetségi alapítvány igazgatója. Anna Kaminsky szerint ez azonban egyáltalán nem jelenti, hogy minden sikerült volna.
Az igazgató a sikerek között említette a demokratikus struktúra, a jogállam megszilárdítását, egy nyílt és sokszínű társadalom létrehozását az ország keleti felében is. A szövetségi köztársaság nemzetközi tekintélye az elmúlt huszonöt évben ennek köszönhetően is nagymértékben megerősödött – emelte ki.
Anna Kaminsky szerint negyedszázaddal az egység helyreállítása után ugyanakkor jelentős hiányosságok tapasztalhatók a gazdasági fejlődésben, különös tekintettel az egykori NDK területén. Ezzel összefüggésben a többi között arra utalt, hogy a keleti tartományokban jóval alacsonyabb a munka termelékenysége, mint a nyugatiakban, a munkanélküliség pedig kétszerese a nyugati tartományokénak. Az igazgató mindezt elsősorban azokkal a torzulásokkal magyarázta, amelyeket a korábbi kommunista parancsuralmi gazdaság okozott, ugyanakkor azokkal a problémákkal is, amelyek az elmúlt több mint két évtizedben az új szövetségi tartományok a gazdasági fejlődésében jelentkeztek.
Az alapítvány igazgatója szerint a korábban hagyományosnak számító "ossie-wessie", azaz a régi és az új tartományok lakosainak mentalitásbeli ellentéteiről ugyanakkor ma már nem lehet beszélni. Ezek az ellentétek, amelyek különösen a kilencvenes éveket jellemezték, ma már nem léteznek. Vannak ugyan mentalitásbeli különbségek az emberek között, különbözőképpen gondolkoznak például északon, mint délen, ez ugyanakkor teljesen normális.
A több mint négy évtizedes kommunista uralom természetesen hagyott hátra nyomokat – mutatott rá Anna Kaminsky. Erre utalnak azok a felmérések, amelyek szerint Németország keleti felében erősebb a bizalmatlanság az állami intézményekkel szemben. Továbbá az is, hogy az ország keleti részében jóval erősebb az idegenellenesség, mint nyugaton – fűzte hozzá.
Mindez az igazgató szerint főként a több évtizedes kommunista elszigetelődés hatásaival, illetve következményeivel magyarázható. Sokan azok közül, akik ma az utcákon tüntetnek, részben még az egykori NDK-ban szocializálódtak, mégpedig egy határozott, mindenekelőtt a külföldiekkel, az idegenekkel, továbbá "minden nyugatival" szembeni ellenségképpel. Ehhez jön még az is, hogy az egykori keletnémet kommunista hatóságok valósággal szították az intoleranciát, aminek természetszerűleg ma is érezhetők a hatásai.
Azt azonban hangsúlyozni kell – tette hozzá -, hogy huszonöt évvel az újraegyesülés után nem lehet minden szélsőséges megnyilvánulást az egykori NDK örökségével magyarázni. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a radikális, szélsőjobboldali csoportok tagjai, a legutóbbi tüntetések résztvevői között sok a fiatal. Az igazgató szerint ennek oka, hogy különösen a kilencvenes években gyengült a civil társadalom, továbbá a jogállam olykor rendkívül határozatlan választ adott a keletnémet szélsőjobboldali megmozdulásokra. Ezzel kapcsolatban az igazgató emlékeztetett egy türingiai neonáci csoport által éveken keresztül végrehajtott, több halálos áldozatot követelő merényletekre, amelyek 2010 végén kerültek nyilvánosságra.
Az elkövetkező időszak legégetőbb feladatairól szólva Anna Kaminsky utalt azokra a kihívásokra, amelyek előtt Németország, illetve Európa áll, elsősorban a pénzügyi, de mindenekelőtt a jelenlegi menekültválságra. A szövetségi köztársaság – mint emlékeztetett – az elmúlt negyedszázadban mindig is hangsúlyozta, hogy az egyesült Németország elkötelezett az egyesült Európa, a szolidaritás mellett.
Az igazgató igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy Németország képes-e megbirkózni a jelenlegi menekültválsággal, "Mindabból, amit az elmúlt negyedszázadban Németországban átéltem, amit az elmúlt huszonöt évben azzal kapcsolatban tapasztaltam, hogy a német emberek mire képesek, arra következtetek, hogy az ország meg tud birkózni a problémával" – vélekedett Anna Kaminsky. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ehhez egyértelmű szabályozásokra, hosszú távra szóló integrációs koncepcióra van szükség. Mégpedig minél előbb, mert a német szerepvállalást most elsősorban az erkölcsi segítségnyújtás kötelezettsége határozza meg, ez azonban semmiképpen nem jelent szilárd alapot a jövőre nézve. Az említett szabályozások, illetve integrációs program mellett Anna Kaminsky mindenekelőtt egy egyértelmű menekült-, illetve bevándorlási koncepció szükségességét emelte ki. "Ezzel egyelőre nem rendelkezünk" – tette hozzá.
Az alapítvány előtt álló feladatokról szólva az igazgató emlékeztetett: az alapszabályzat kimondja, hogy a legfőbb feladat a német, illetve a többi európai kommunista diktatúra által elkövetett bűncselekményekre, illetve a diktatúrák áldozataira emlékezés "ébren tartása". Ezzel összefüggésben a múlt folytatódó feltárásának, illetve feldolgozásának szükségességét emelte ki. A múltfeldolgozással kapcsolatban hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az alapítvány továbbra is szembe kíván szállni az úgynevezett "osztalgiával" is, mindenekelőtt azokkal a törekvésekkel, amelyek a kommunista múlt "megszépítését" célozzák.
MTI