A decemberi spanyol parlamenti választásokig nem valószínű előrelépés a függetlenség ügyében a vasárnapi katalán választások után, később pedig egy új összetételű kormánnyal az államon belüli nagyobb önállóságról egyezhet meg Madrid és Katalónia – közölte Éltető Andrea, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatója hétfőn az MTI-vel.
A csaknem végleges eredmények szerint a Junts pel Sí (Együtt az igenért) függetlenségi párttömörülés nyerte Spanyolországban a katalán regionális parlamenti választásokat, és bejutott a törvényhozásba egy másik függetlenségpárti erő is. A pártok ugyanakkor egymásnak ellentmondóan értékelik az eredményt.
Az önálló Katalónia létrehozásáért kiálló politikai erők a függetlenség győzelmét látják a választási eredményben a megszerzett képviselői mandátumokra hivatkozva, míg a többiek szerint a katalánok többsége nem akarja az elszakadást, mert összességében kevesebb mint 50 százalékuk szavazott erre.
Az MTA Közgazdaság– és Regionális Tudományi Kutatóközpont Világgazdasági Intézetének tudományos főmunkatársa ezzel kapcsolatban kifejtette: az eredmény az előzetes közvélemény-kutatások alapján várható volt, és inkább a 77 százalék feletti részvételi arány volt a meglepetés.
Úgy látja, a megosztottság nem könnyíti meg a helyzetet, jobb lett volna az egyértelmű igen vagy nem. A függetlenségpártiak megszerezték ugyan a parlamenti helyek többségét, de csak a voksok 47,8 százalékát kapták.
Éltető Andrea szerint a másik meglepetés annak a kis pártnak a felemelkedése, amelyik legutóbb csak 9 helyet szerzett, most pedig 25-öt. Ez a centrista Ciudadanos, amely támogatja a nagyobb önrendelkezést, a reformokat, de a függetlenedést nem. Ez a párt főleg a kormányzó konzervatív Néppárttól (PP) vett el szavazatokat, és a Néppárt jelentős vereséget szenvedett.
Azzal kapcsolatban, hogy a pártok eltérően értékelik az eredményt, a kutató közölte: a spanyol kormány azt hangsúlyozza, hogy a katalánok többsége nem akar elszakadni. Emellett kiemeli, hogy a katalán kormány törvénytelenül cselekszik és alkotmányellenesen, ha kimondja a függetlenséget – tette hozzá.
Kifejtette: a nyertes Junts pel Sí párt azt emeli ki, hogy a kis Népi Egység (CUP) párttal együtt a parlamenti helyek többségét szerezte meg, tehát felhatalmazást kapott, hogy megvalósítsa programját, Katalónia függetlenségének deklarálását.
Éltető Andrea szerint mindenképpen fontos odafigyelni a választásokra, mert a nagyon magas részvételi arány azt mutatja, hogy a katalánoknak van véleményük, bele akarnak szólni a régió jövőjébe. Azok is szeretnének reformokat, nagyobb önállóságot Katalóniának, akik nem akarnak önálló országot.
A szakértő szerint az előzetes ígéretek alapján a függetlenséget 18 hónap alatt lehetne deklarálni Katalóniában. Nem mindegy, hogyan osztják be ezt az időtartamot, hogyan készítik elő ezt a lépést. A legvalószínűbb, hogy az első három hónapban radikális változások nem lesznek, mivel ezekre a kormányon levő Néppárt szigorúan reagálhatna – vélekedett.
Közölte: ha egyoldalúan kikiáltják a függetlenséget, akkor a madridi kormány felfüggesztheti a katalán intézményeket és letartóztathatja a katalán kormány függetlenségpárti tagjait, sőt odaküldheti a hadsereget az alkotmány 155. cikkelyére hivatkozva. Ez a cikkely – amelyet még sosem alkalmaztak – azt mondja ki, hogy a központi kormány beavatkozhat egy tartományban, ha ott megsértik az alkotmányt, a törvényeket és Spanyolország érdeke ellen cselekednek. Hozzáfűzte: ezért az új katalán kormány valószínűleg óvatos lesz.
A kutató arra is kitért, hogy a decemberi spanyol választásokig nem várható változás Madrid és Katalónia "szinte ellenséges" viszonyában, utána viszont másik kormány lesz.
A spanyol színtéren megjelent a harmadik nagy párt, a Podemos, ami új jelenség, – emlékeztetett. A Néppárt vélhetően nem kap majd abszolút többséget a decemberi választáson, sőt valószínűleg nem lesz kormányzó erő sem. Ezután könnyebb lesz Katalóniának tárgyalnia Madriddal – mutatott rá.
Közölte: a szocialista párt – látva az erősödő katalán nacionalizmust – eddig is a tárgyalás és az alkotmányreform híve volt, vagyis egy új kormány sokkal engedékenyebb lehet Katalóniával. Elképzelhető egy külön egyezmény vagy az alkotmányreform és – Skócia esetéhez hasonlóan – Katalónia nagyobb önállóságot kaphat az országon belül.
Összességében Éltető Andrea úgy látja, hogy a decemberi országos választásig tehát nem várható előrelépés, utána pedig éppen az gyengítheti meg a katalán függetlenség esélyét, hogy megengedőbb, kedvezményeket biztosító, megegyezésre nyitottabb kormány kerülhet hatalomra, és így Katalónia a spanyol állam része maradhat.
MTI