Kertész Róbert, az MTI tudósítója jelenti:
Londoni pénzügyi elemzők szerint az olajárak folytatódó gyengülése olyan mértékben csökkentette a magyarországi inflációra hosszabb távon ható felhajtóerőt, hogy valószínűtlenné vált a monetáris politika jövő évi szigorítása a Magyar Nemzeti Bank (MNB) részéről.
A Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport londoni elemzőrészlegének (BofA Merrill Lynch Global Research) közgazdászai az európai felzárkózó gazdaságok inflációs kilátásait elemző csütörtöki helyzetértékelésükben egyaránt 0,4 százalékponttal csökkentették az idei és a jövő évi átlagos magyar inflációra szóló prognózisukat. A ház új előrejelzése 2015-re zéró, 2016-ra 2,1 százalékos átlagos inflációval számol Magyarországon.
A cég londoni elemzői ezzel egy időben törölték azt az eddigi prognózisukat, hogy az MNB 2016-ban 0,45 százalékpontos kamatemelést hajt végre. A ház most már azzal számol, hogy a magyar jegybank 2016 végéig változatlanul hagyja 1,35 százalékos alapkamatát.
A Bank of America-Merrill Lynch szakértői szerint az olajárak a magyar inflációra erősebben hatnak, mint a környező feltörekvő EU-gazdaságokban, mivel az üzemanyagok jelentős, 8,3 százalékos súllyal vannak jelen a magyar inflációs kosárban. A cég kimutatása szerint az üzemanyag-komponens részaránya a lengyel inflációs kosárban 5,5 százalék, a cseh inflációs kosárban 3,7 százalék.
A ház elemzői szerint az MNB további kamatcsökkentést is fontolóra vehet, ha az éves összevetésű, teljes kosárra számolt fogyasztói árindex ismét zéró felé veszi az irányt.
A cég szerint ugyanakkor a további MNB-kamatcsökkentés ellen szól, hogy 2016-ban már a jelenlegi nominális szinten is mélyen a negatív tartományba kerül a jegybanki reálkamat.
A Bank of America-Merrill Lynch londoni elemzői mindezt egybevetve közölték: alapeseti forgatókönyvük nem számol azzal, hogy a magyarországi fogyasztói árindex a következő egy évben ismét zéró közelébe kerülne, de egy olyan alternatív forgatókönyv megvalósulása esetén, amelyben a nyersolaj világpiaci ára 30 dollár környékére zuhan, már megnövekedne az újabb MNB-kamatcsökkentések esélye.
Más nagy londoni házak elemzői is tartósan a jelenlegi szinten maradó MNB-alapkamattal számolnak.
A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének elemzői a konszenzustól elmaradó augusztusi inflációs adatok minapi közzététele után valószínűtlennek nevezték, hogy a monetáris politika bármilyen módon reagálna a friss inflációs számokra, mivel a középtávú magyar inflációs kilátások jórészt változatlanok. A JP Morgan 2016 első negyedében 2,5 százalékig gyorsuló, a jövő év közepére 2 százalék körüli ütemre lassuló, majd 2016 végén ismét 2,5 százalék környékén mozgó éves inflációs ütemet vár, a jövő év egészében 2,3 százalékos átlagos inflációval számol Magyarországon.
A JP Morgan elemzői szerint az MNB előrejelzéseitől tartósabban, és az inflációs kosár tartalmának széles körére kiterjedően elmaradó inflációra, a gazdasági növekedést terhelő, egyre nagyobb lefelé ható kockázatokra és az eurójegybank (EKB) részéről újabb mennyiségi enyhítési ciklusra lenne szükség ahhoz, hogy az MNB monetáris tanácsa meggyőzze magát a további kamatcsökkentések szükségességéről.
A ház alapeseti előrejelzési forgatókönyve ennek alapján továbbra is az, hogy az MNB legalább 2016 végéig a jelenlegi 1,35 százalékon tartja alapkamatát.
A cég elemzői hozzátették: az MNB likviditási eszköztárának módosítása önmagában is tartósan laza monetáris kondíciókat eredményez az irányadó MNB-alapkamatnál alacsonyabb rövidtávú kamatok révén.