A nemzetgazdasági miniszter pénteken benyújtotta a parlamentnek a fogyasztói devizahitelek – köztük a pénzügyi lízing – forintosításáról szóló törvényjavaslatot.
Az átváltást a korábbi bejelentésnek megfelelően az augusztus 19-i piaci árfolyamon hajtják végre, ám a pénzügyi intézmények elengedik követeléseik azon részét, amennyivel a piaci árfolyam meghaladja a devizaalapú jelzáloghitelek forintosításánál alkalmazott árfolyamot, így az érintett hitelesek a jelzáloghitelesekkel azonos helyzetbe kerülnek. Ez egy tipikus svájci frankos hiteles esetén svájci frankonként 31 forint tehercsökkenést jelent. A kedvezmény 50 százalékát a pénzügyi intézmények levonhatják az általuk fizetett társasági adóból, különadóból, illetve pénzügyi tranzakciós illetékből.
A törvényjavaslat általános indoklása kiemeli: az érintettek nagy száma miatt egyre nagyobb problémát jelentenek az autóhiteles bedőlések. A nem fizető gépjárműhitelek állománya 2014 végére már 26 százalékra emelkedett. A még fennálló devizahitel állomány további veszélyt jelenthet a pénzügyi stabilitásra, ezért elkerülhetetlenné vált e hitelek kezelése. Kitér arra is, miután az árfolyamingadozás mintegy 200 ezer családot és 305 milliárd forintos állományt érint, jelentős társadalmi problémának is tekintendő. Mintegy 30 ezer deviza gépjárműhitelesnek továbbá jelzáloghitele is van, és az emelkedő törlesztési kötelezettség növelheti azok számát, akik nem tudják törleszteni jelzáloghitelüket.
A javaslat hatálya kiterjed minden fogyasztóval kötött devizahitelre (köztük a pénzügyi lízingre), amely nem volt érintett a deviza jelzáloghitelek forintosításában. Vonatkozik továbbá a már nem élő (már felmondott, a pénzügyi intézmény által devizában nyilvántartott) követelésekre is. A pénzügyi intézményeknek legkésőbb december 15-ig postára kell adniuk a szerződések módosítására vonatkozó ajánlatukat, s ha már valamennyi adósnak elküldték, ennek tényét 15 napon belül közzé kell tenniük fiókjaikban és internetes honlapjukon.
A pénzintézeteknek kötelező ajánlatot tenniük a forintosításra, az ügyfelek számára azonban önkéntes lesz az átváltás, az ajánlat kézbesítésétől számítva 30 nap áll rendelkezésükre a mérlegeléshez. Ugyanezen határidőn belül ingyenesen felmondhatják a szerződést, fennálló kötelezetségüket ez esetben az eredeti szerződéses feltételek szerint kell teljesíteniük.
Az adósoknak küldött levélnek tartalmaznia kell többek között a lejárt és a még nem esedékes követelés összegét forintban és devizában, az elengedett követelés összegét, a kamat mértékét, a forintra váltás értéknapját és árfolyamát, szerződésmódosítás hiányában a 2015. augusztus 19-én az MNB által hivatalosan jegyzett devizaárfolyam alapján fizetendő esedékes törlesztő részleteket, valamint a szerződésmódosítás hatálybalépésének napjától hátralévő futamidőben esedékes törlesztőrészleteket tartalmazó törlesztési táblázatot.
A szerződés módosításának napja – ha az érintett ügyfél nem él törvényi lehetőségével – a szerződésmódosítási ajánlatról szóló tájékoztatás kézbesítését követő 31. nap. A szerződés módosításának hatálya a 2015 novemberében fizetendő összeg esedékességének napja legkésőbb 2015. december 1-je. A követelés forintra váltásáról 2016. január 31-ig kell a pénzintézetnek tértivevényes levélben tájékoztatnia az adóst, aki 30 napon belül írásban kezdeményezheti az átváltás mellőzését. Ennek hiányában úgy kell tekinteni, hogy tudomásul vette. Az ügyfelek kizárólag írásban terjeszthetnek be panaszt, amit a pénzintézet a beérkezést követő 60 napon belül köteles megválaszolni. Az MNB fogyasztóvédelmi ellenőrzés keretében vizsgálja, hogy a pénzintézetek a törvénynek megfelelően jártak-e el. A szerződésmódosítás költségeit a pénzügyi intézmények viselik.
A javaslat kimondja: a kölcsönszerződések módosításával az ügyleti kamat, díj, költség mértéke nem lehet az érintett fogyasztóra hátrányosabb. A szerződésmódosítás keretében nincs arra lehetőség, hogy a pénzügyi intézmény a kamatszámítás módszertanának változtatását kezdeményezze, a követelések forintra történő átváltása ugyanakkor szükségszerűen azzal jár, hogy a referencia-kamatlábat forint alapúra kell módosítani, illetve a kamatperiódusonként rögzített hitelkamatozású kölcsönszerződések esetén adott esetben módosítani szükséges a kamatváltoztatási mutatót.
Mivel az esetek jelentős részében az alkalmazott deviza referencia-kamatlábnak tartalmilag megfelelő forint referencia-kamatláb magasabb, a javaslat azt is rögzíti, hogy az esetleges különbözetet a kamatfelár terhére kell érvényesíteni. Egyúttal rögzíti azt is, hogy az adósoknak a tájékoztatás kézhezvételét követő 60 napig díjmentesen lehetőségük van arra, hogy a szerződések futamidejének rövidítését kezdeményezzék.
A pénzügyi intézmények a kölcsönszerződések módosítására vonatkozó ajánlatukat minden esetben egyenlő összegű (annuitásos) törlesztő részlettel kötelesek megtenni. Az áttéréshez kapcsolódóan a pénzintézet először megállapítja a devizában fennálló követelést, amelyet piaci árfolyamon forintra átvált, meghatározza az elengedés összegét, majd ehhez a tartozáshoz igazítja az új törlesztőrészleteket. A javaslat korlátozza a szerződésmódosítást követő első törlesztőrészlet mértékét. Rögzíti azt is, hogy a késedelmes követelésrészt is tőkésítik, valamint a devizában nyilvántartott késedelmes követelés forintra váltásához nem kapcsolódik elengedés.
A törvény a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba.
MTI