Pogár Demeter, az MTI tudósítója jelenti:
A washingtoni Magyarország Nagyasszonya kápolna újabb hidat jelent a magyar nemzet két, egymástól elszakadt része között, de egyúttal azt is hangsúlyozza, hogy Magyarország és az Egyesült Államok egyaránt a keresztény értékeken alapul – jelentette ki helyi idő szerint szombaton az MTI-nek nyilatkozva Kövér László, az Országgyűlés elnöke.
Erdő Péter esztergom-budapesti és Donald Wuerl washingtoni érsek szombaton áldotta meg a magyar kápolnát az amerikai főváros Szeplőtelen Fogantatás Nemzeti Szentélye Bazilikában. A szertartást megelőző mise alkalmából a magyar házelnök ünnepi beszédet mondott és Szent István-zászlót ajándékozott a bazilikának.
"A kápolna mindenekelőtt a magyar nemzet két, egymástól elszakadt része között teremt egy újabb kapcsolatot, egy újabb hidat, hiszen az itteniek imádkozhatnak egy olyan kápolnában, amelyet államalapító Szent Istvánunkra, illetve a magyar szentekre emlékezteti őket, mi pedig hozzájárulhattunk ahhoz, hogy legyen egy magyar emlék az amerikai nemzeti bazilikában, sok más nemzet kápolnája mellett. Ez pedig egy lelki, szimbolikus kapocs szintén" – nyilatkozott Kövér László.
"Tehát van ennek egy nemzetpolitikai jelentősége is, ha szabad így mondanom, és talán egy kicsit ezen túlmenő jelentősége a két ország hivatalos kapcsolatában, vagy a két nemzet közötti kapcsolatban is. Hiszen kihangsúlyozza, hogy mind a magyar nemzet, mind pedig az amerikai végső soron ugyanazokon a keresztény értékeken építette fel magát az elmúlt századokban – az elmúlt ezer év folyamán Magyarországot illetően" – fogalmazott.
Az Országgyűlés elnöke kiemelte, hogy érdemes néha nemcsak a különbözőségeket meg a vitákat szemügyre venni, hanem azokat a közös értékeket komolyan venni, amelyek összekötnek bennünket.
Kövér László az MTI kérdésére válaszolva kitért arra is: a Parlamenti Elnökök 4. Világkonferenciáján való részvétel mellett nagy hangsúlyt fektet arra, hogy New Yorkban és Clevelandben is találkozzon a helyi magyarság képviselőivel. Elmondta, hogy partnereivel, a többi ország házelnökével igyekszik hozzájárulni ahhoz "a konstruktív, barátságos légkörhöz, amelyben azután a praktikus dolgokat is sikerül megoldani", de a hivatalos tárgyalások mellett van mozgástere arra, hogy miként mindig, amikor a világban jár, megragadja a lehetőséget arra, hogy megtalálja a helyi magyarokat.
Rámutatott, hogy az Egyesült Államokban vagy másfél millióan vannak azok, akik magyarnak vagy magyar származásúnak vallják magukat.
"Ezeknek a tizede még beszél is magyarul, tehát talán még első generációs emigráns, vagy olyan, aki szüleitől még megtanult itt magyarul. Szóval, jó őket néha látni, jó kölcsönösen egymást egy kicsit biztatni, meg erőt adni – nekik a magyarként való megmaradáshoz itt, nekünk pedig otthon azért, hogy minél többet tudjunk azért dolgozni, hogy a magyar nemzet Magyarországon és a Kárpát-medencében is megmaradjon, és tudjunk segíteni a tengerentúli magyar közösségeknek" – mondta Kövér László.
Erdő Péter: a washingtoni kápolna az amerikai és az óhazabeli magyarok együttműködésének jelképe
A washingtoni Magyarok Nagyasszonya kápolna annak a jelképe, hogy az amerikai és az óhazabeli magyarok képesek az egymással való együttműködésre – jelentette ki helyi idő szerint szombaton az MTI-nek nyilatkozva Erdő Péter bíboros, Magyarország prímása.
Az esztergom-budapesti érsek szombaton Donald Wuerl washingtoni érsekkel együtt áldotta meg a magyar kápolnát az amerikai főváros Szeplőtelen Fogantatás Nemzeti Szentélye Bazilikában. Erdő Péter emlékeztetett arra: az Egyesült Államok nemzeti szentélyében azért alakítottak ki egy sor Szűz Mária-kápolnát, hogy kifejezzék a hálát azon nemzetek iránt, amelyeknek a tagjai létrehozták az amerikai katolikus közösséget.
"Ezért van itt a lengyeleknek, a szlovákoknak, az olaszoknak és sok más népnek is kápolnája. Feltűnt, hogy a magyaroké hiányzik" – mondta az érsek a 2004-es első washingtoni látogatására utalva.
A bíboros rámutatott, hogy a magyar kápolna a magyarság és az amerikai katolikus közösség közötti kapcsolatot jelképezi, de egyben is, azt is, hogy az amerikai és az otthoni magyarok együttesen hozták ezt lére.
"Ez nem (volt mindig) magától értetődő. Hála Istennek, hogy ez ma már lehetséges. Néhány évtizeddel ezelőtt sokan éppen azért jöttek ide, mert nem akartak tudni az otthoniakról és viszont. Tehát a bizalmatlanságnak a meghaladása, az egymással való együttműködés képessége, ez kezd bennünket szalonképessé tenni más népek szemében is" – jelentette ki Erdő Péter.
"A kápolna ennek egy szép jelképe, és úgy érzem, hogy az imádság össze tudja fogni az embereket, megteremti a megértésnek a hídját nem magyarok és magyarok, az amerikai magyarok és az óhazabeliek között egyaránt" – mondta.
A kápolna praktikus szerepével kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy a washingtoni bazilikát évente egymillió amerikai zarándok keresi fel.
"Ezek az emberek végigjárják a kápolnákat, mert mindegyik egy nevezetesség. Mindegyik annak a népnek egy különleges szentképét, szentjét ábrázolja" – mondta.
"A mi kápolnánkban (a látogató) talál két gyönyörű márvány reliefet Szent István királytól, talál egy Szent István-ereklyét, talál egy süttői vörösmárványból készült oltárt – Magyarországról hoztuk az anyagot hozzá – és talál egy gyönyörű szép mozaikképet, amelyen Szűz Mária, mint a Magyarok Nagyasszonya szerepel a Szent Koronával, körülötte pedig nagy magyar szenteknek a képei, szintén mozaikábrázolásban" – mondta.
"Az egész helyiségnek a padlója és a mennyezete is régi magyar mintákat tükröz, régi magyar technikák szerint készült. Tehát egy kicsit a magyar ízlésnek, a magyar szépérzéknek is képviselője ez a kápolna" – tette hozzá.
Elmondta, hogy Donald Wuerl washingtoni érsek a megáldás szertartása előtt elegánsnak nevezte a magyar kápolnát.