Egy középkori földrengés megváltoztatta a Pó folyását, északra tolva Itália leghosszabb folyóját – erre a következtetésre jutottak a trieszti Nemzeti Oceanográfiai és Kísérleti Geofizikai Intézet kutatói.
Fontos megismerni a múltbéli földrengéseket, hiszen a valamikori szeizmikus aktivitás alapján következtetni lehet egy-egy régió jelenkori veszélyeztetettségére – olvasható a trieszti intézet honlapján, valamint a LiveScience hírportálon.
Livio Sirovich és Franco Pettenati geofizikusok Ferrara környékének geológiai múltját kutatták, azt a térséget, amelyet 2012 májusában két nagy erejű földrengés sújtott.
Számításaik szerint az elmúlt 2800 év során a földrengések miatt a Pó több „lépésben” 20 kilométerre „vándorolt” észak felé Guastella és Ficarolo települések közötti területen. A legjelentősebb változásokat az 5,8-as erősségű földrengés idézte elő, amely 1570 novemberében rázta meg Észak-Itáliát, majd a térségben 1571 februárjáig kétezernél több utórezgést regisztráltak. A természeti csapást különösen Ferrara szenvedte meg, amelynek a felét lerombolta a földrengés. A pusztítások nyomán dolgozta ki Pirro Ligorio 16. századi olasz építész az első földrengésbiztos épületek terveit.
Livio Sirovich és Franco Pettenati a korabeli feljegyzések sokaságát áttanulmányozva rekonstruálta a 16. századi földrengés részleteit, majd az összegyűjtött adatokat komputeres modellezéssel egészítették ki. Számításaik szerint az 1570-es földrengés következtében 10-15 centiméterrel emelkedett meg a folyó jobb partja, a Pó deltája pedig 40 kilométerre északra, a jelenlegi helyére „költözött”.
A geofizikusok meghatározták a földrengést generáló törésvonal pontos helyét is. A geológiai képződmény Ferrarától 14 kilométerre északkeletre húzódik, egy úgynevezett vakvetőről, azaz olyan törésről van szó, amelyet üledékrétegek borítanak, így a felszínen nincs látható nyoma.
Korábban azt feltételezték, hogy mind a középkori, mind a három évvel ezelőtti pusztító földrengésnek egy és ugyanaz volt a kiindulópontja, az olasz geofizikusok viszont bebizonyították, hogy 2012-ben a lökéshullámoknak egy másik törésvonal volt a forrása.
A kutatásról az Amerikai Geofizikai Szövetség folyóiratában, a Journal of Geophysical Research című szaklapban jelent meg tanulmány.
MTI