A német állam több milliárd eurót takarít meg a görög államadósság-válság révén, még akkor is, ha Athén egy centet sem törleszt a tartozásából – mutatta ki hétfőn ismertetett vizsgálatában az egyik vezető német gazdaságkutató intézet.
A hallei Leibnitz Intézet (Leibniz-Instituts für Wirtschaftsforschung Halle – IWH) számításai szerint Németország nagyjából 100 milliárd eurót takarított meg 2010 óta annak révén, hogy a görög válság miatt csökkent az államháztartás kamatkiadása.
Nagyjából 10 milliárd eurót pedig akkor is megspórol, ha Athén egy centet sem fizet vissza a tartozásából, mert a görög válság kezelésére indított mentőprogramokban Berlin a még formálódó harmadik programmal együtt nagyjából 90 milliárd euróval vesz részt az euróövezeti válságkezelő rendszeren (ESM), az Európai Központi Bankon (EKB) és a Nemzetközi Valutaalapon (IMF) keresztül.
A befektetők válság idején igyekeznek minél biztosabb helyre tenni a pénzüket, és Németország aránytalanul nagy mértékben profitál ebből a biztonságra törekvő magatartásból a válság elmélyülése, 2010 óta, mert a német államkötvények is befektetési menedékké váltak. Például az idén januárban Sziriza választási győzelmének hírére egy nap alatt 30 bázisponttal csökkent a német állampapírok hozama, mert a pénzügyi piacok kedvezőtlen fejleménynek ítélték a radikális baloldali párt győzelmét.
Ugyanez a hatás érvényesül más állampapírok – például az amerikai, a francia és a holland államkötvények – esetében is, de jóval kisebb mértékben – áll az IWH közleményében.
MTI
Kapcsolódócikk: