Berlin, 2015. július 24., péntek (MTI) – A korábban tervezettnél kevésbé szigorú takarékosságot várnak el az athéni vezetéstől a Görögországnak hitelező nemzetközi intézmények, mert belátták, hogy a gazdasági visszaesés miatt nem lehet elérni az eredeti célokat – írta a Der Spiegel.
A német hírmagazin szombaton megjelenő számából pénteken előzetesen ismertetett beszámoló szerint a nemzetközi intézmények korábban trojkának nevezett csoportja – az Európai Bizottság (EB), az Európai Központi Bank (EKB) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) – jelentékeny lazítást tervez. Korábban az volt az elvárás, hogy a görög kormány adósságszolgálat nélkül számítva 1 százalékos többlettel zárja a költségvetést az idén. Most viszont az intézmények úgy vélik, hogy ez a cél az utóbbi hónapokban indult gazdasági visszaesés miatt nem tartható, így a teljesítését nem is várják el. Egy korábbi címlapon Ciprasz görög minszterelnököt geisterfahrerként, azaz olyan emeberként mutatták be, aki az autópályán a menetiránnyal szemben száguld.
A Der Spiegel szerint az intézmények a következő évekre is a korábban meghatározottnál kisebb többletet követelnek meg, mert nem akarják, hogy a takarékoskodás miatt tovább mélyüljön a recesszió. Az új tervek alapján 2016-ra 2 százalék helyett 1 százalékos elsődleges – adósságszolgálati terhek nélkül számított – költségvetési többletet írnak elő, és 2017-re is alacsonyabb többletet várnak el, mint az eddig megjelölt 3 százalék. Az intézmények szerint az is kérdéses, hogy teljesíthető-e a 2018-ra kitűzött 3,5 százalékos többlet.
A lazítás azonban megkérdőjelezi az államadósság törlesztésének hosszabb távú fenntarthatóságát – hiszen minél kisebb az elsődleges többlet, annál kevesebbet lehet a költségvetési forrásokból a tartozások visszafizetésére fordítani -, holott az IMF éppen az adósságszolgálat fenntarthatóságának biztosításához köti a részvételét az újabb, harmadik mentőprogramban. A takarékossági szigor lazítása révén így tovább folytatódhat a vita arról, hogy vajon nem lenne mégiscsak szükség a görög államadósság egy részének elengedésére, leírására – írta a Der Spiegel.
A várhatóan 86 milliárd eurós új mentőprogramról a tervek szerint még pénteken elkezdik az egyeztetést Athénban a hitelező intézmények szakértői és a görög kormány képviselői.
A német kormány álláspontja szerint az euróövezet működését szabályozó előírások nem teszik lehetővé, hogy a tagok elengedjék az egymásnak nyújtott hitelek törlesztését, vagy átvállalják egymás adósságát. Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter éppen erre hivatkozva javasolta, hogy Görögország ideiglenesen adja fel euróövezeti tagságát.