Megérkezett az igazi nyár, napsütés, kánikula, fürdőzés, bikinis lányok, szabadságolások és még sorolhatnánk! De van, aki ilyenkor is dolgozik, hiszen a burkolási, felújítási munkálatok szezonja is ez. A forró, meleg időjárásban végzett munkálatok nagy óvatosságra is intenek minket, hiszen a folyamatos folyadékutánpótlás mellett a felhasznált anyagok biztonságáról is gondoskodnunk kell.
De mit is jelent az, hogy egy felhasznált anyag biztonságáról gondoskodni kell? Általánosságban elmondhatóak, hogy a termékek feldolgozási hőmérséklete +5 – +30°C között van, de az optimális alapfelület, levegő és anyag hőmérséklet +15 – +25 °C között legyen, hisz ennél a hőmérséklettartományban a kötési, száradási, illetve magában az anyagban lezajló kémiai folyamatok a legideálisabbak. Az optimálisnál alacsonyabb hőmérséklet, a magasabb páratartalom és a nem szívóképes alapfelület a száradási időt meghosszabbítja, míg a magasabb hőmérséklet, az alacsonyabb páratartalom és a szívóképes alapfelület lecsökkenti a száradási időt!
Ezért ebben a nyári időszakban a kültéri munkák még fokozottabb, de persze a beltéri munkák is nagy odafigyelést igényelnek. És akkor mutassuk meg mi is ez a biztonság, illetve odafigyelés. Minden olyan termékre vonatkozik pl. aljzatkiegyenlítőkhöz, kenhető vízszigetelésekhez, csempe- és járólapragasztókhoz, valamint a fugázóanyagokhoz, melyhez a gyárilag előkevert anyaghoz vizet kell hozzáadni.
Gondoljunk bele, hogy napközben mikor a hőmérséklet meghaladja a 30°C-ot, milyen gyors intenzitású a poranyaggal kevert víz párolgása, illetve milyen forró az alapfelület. Nem szabad azt kijelenteni, hogy ha a levegő hőmérséklete 30°C, akkor az alapfelület is 30°C-os. Ez tévedés, akár 50-60°C-ra is fel tud melegedni az alapfelület. A szívólépes forró alapfelület az alapozót hirtelen elszívja és nem lesz elegendő az egyszeri illetve kétszeri alapozás sem. Bármilyen gondosan alapoztunk is, egyszerűen hirtelen elveszti a nedvességtartalmát és „megég”, az anyag össze-vissza repedezik, szilárdságát elveszti és porlani fog, gyakorlatilag használhatatlan lesz. Nem alkalmazható arra a célra, amire ki lett fejlesztve, nem tudja ellátni a feladatát.
Gondoljunk csak bele, akár egy kisebb felület aljzatkiegyenlítése történik, milyen gyorsan kellene ahhoz dolgozni, hogy pl. az összefolyások ne látszódjanak meg, vagy a ragasztó felhordása után a ragasztóbordákból ne távozzon el a nedvesség, tehát ne bőrösödjön be az, illetve a fugázóanyag ne égjen rá a kerámiaburkolatra. És még meg sem említettük, hogy bekeverés után a keverővödörben lévő anyagnál milyen gyorsan beindul a száradási-kötési folyamat, lerövidül a fazékidő, ezáltal mennyi anyag tud veszendőbe menni. A ragasztásnál célszerű pl. két lapméret távolságot behúzni csak a ragasztóanyaggal, mert akkor biztosan nem alakul ki bőrösödés, de minden esetben ellenőrizni kell az un. ujjpróbával. Ujjpróba: mutatóujj ragasztóbordába nyomva – ha az ujjbegyem ragasztós lett, akkor végezhető a burkolás, amennyiben a ragasztóborda benyomódott, de az ujjbegyem tiszta maradt, akkor a ragasztó bebőrösödött, tehát el kell távolítani ezt a ragasztót és új réteget kell felhordani.
Fugázás előtt javasolt pl. a kerámiaburkolatot enyhén nedves szivaccsal áthúzni, illetve hasonlóan a ragasztáshoz próbáljunk meg kisebb felületeket kifugázni és a fugázóanyag tulajdonságaitól függően kicsit hamarabb lemosni, melyekkel csökkenteni lehet a fugázóanyag ráégését a burkolatra. Ezekre feladatokra a megoldás a hajnali időben elkezdendő munkavégzés. Hajnali 4 óra körül már világos van, ekkor kell időzíteni a kezdést, melyet max. 9-10 órára be lehet fejezni (persze több minden függvénye). Tehát mire a nap közvetlenül érné a felületet, addigra már elkezdődik száradási-kötési folyamat. Ahhoz, hogy jó munkát végezzünk és a megrendelő is meg legyen elégedve a munkánkkal, valamint ami a legfontosabb az elkészült munka hosszútávon problémamentesen működjön, ahhoz ezt meg kell tenni!
A korai munkavégzéssel még nem végeztük teljesen, az elkészült felületet napsugárzástól széltől, huzattól védeni kell pl. kartonpapírral, OSB lemezzel, sátorponyva állítással stb. (helyszíntől, felülettől, kialakítástól függően). A meleg mellett fel kell készülnünk a hirtelen kialakuló nyári heves zivatarokra, mely ellen pl. fóliázással lehet védekezni, de a megfelelő szellőztetésről gondoskodni kell. Ugyanis a frissen elkészült burkolási és fugázási munkálatoknál a pl. fóliával történő lefedésnél biztosítani kell a rendszeres légcserét (szellőztetni kell a fólia alatt), mert a ragasztóanyagból és a fugázóanyagból kiáramló pára a fólián lecsapódik, és a kötésnek induló fugázó felületét ún. esőhatás éri, mely a fuga elszíneződéséhez vezet.
Lehetőség van korai munkakezdés helyett a „nap után menni”, azaz mindig az árnyékos helyen, vagy pedig a késő délutáni órákban történő munkavégzésre. De az tudni kell, ilyenkor nagyon forró az alapfelület, mely nem alkalmas közvetlen munkavégzésre.
Persze a fent felsoroltakon kívül még lehetnek bevált saját praktikák is, de a lényeg az, hogy a forró, meleg nyári napokon történő munkavégzések nagy körültekintést és odafigyelést igényelnek.
Amennyiben pedig betartottuk a feldolgozás szükséges „biztonsági intézkedéseit”, nyugodtan mehetünk pihenni, nyaralni, kezünkben a folyadékutánpótlással, egy jó hideg sörrel.
Szép nyarat kíván a Murexin kft.!