Close

Az EU vesszőfutása

eu
Görögország csütörtökön leadta reformterveit, mely sokban hasonlított arra, amelyet június végén a hitelezők állítottak össze. Amire a július 5-i népszavazáson a görög választók döntő többsége nemet mondott. Vasárnap a haladás reményével zárult a pénzügyminiszterek tanácskozása, de  a jelentősebb ügyekben az állam -, illetve a kormányfőknek kell döntést hozniuk. És továbbra is minden lehetséges. Vajon, milyen hatással és következményekkel  jár Magyarországra?

 
A csomag szerint Athén a korábban elvárthoz hasonló költségvetési pályát, elsődleges többletet látszik hajlandónak vállalni; a terv tartalmazza az áfaés nyugdíjrendszer, az adóbeszedés átalakítását, végső soron effektív adóemelkedéssel és nyugdíjcsökkenéssel járó intézkedéseket is. Emellett egy sor támogatást, juttatást, költségvetési transzfert eltörölnének, s új adókat is bevezetnének, illetve már korábban bevezetett adóterhek körét is bővítenék.

Johan Van Overtveldt belga pénzügyminiszter szerint abban egyetértés volt, hogy a görögök által beterjesztett javaslat nem elégséges a strukturális reformok beindításához, és további intézkedésekre van szükség, amelyekről hosszú és intenzív vita folyt.

 
Pierre Gramegna luxemburgi pénzügyminiszter tudatta, hogy a pénzügyminiszterek megállapodtak egy szövegtervezetről, de abban még vannak zárójeles, nyitott kérdések; a tervezet most az állam-, illetve kormányfők elé kerül. Továbbra is minden lehetségesmondta el Gramegna arra válaszolva, hogy lekerült-e végleg a napirendről Görögország kilépése az euróövezetből.

 

Alexander Stubb finn pénzügyminiszter elmondta, hogy a dokumentum messzemenő garanciákat tartalmaz, a görög parlamentnek július 15-ig el kell fogadnia bizonyos törvényeket, az újabb mentőprogramról pedig csak akkor kezdődhetnek tárgyalások, ha mind a görög kormány, mind a parlament minden most lefektetett intézkedést elfogad. Stubb a görög adó-, nyugdíjés áfarendszert említette, valamint privatizációs intézkedésekről is beszélt.

 

A javaslat Görögország védelmi kiadásainak jelentős csökkentését is előirányozza, igaz, jóval kisebb mértékben, mint a hitelezők korábban elvárták volna; idén 100, jövőre 200 millió euróval. A hitelezők éves szinten 400 milliós vágást javasoltak.
A javaslatokban továbbra is szerepel a társasági adó 26-ról 28 százalékra emelése, a tévéreklám-adó, frekvenciák elárverezése és privatizáció egyaránt.
Nem hivatalos forrásból az is kiszivárgott: a szövegben zárójelben az is szerepel, hogy megállapodás hiányában Görögországnak fel kell ajánlani, hogy gyors tárgyalásokat követően "kimenőt" kapjon az eurózónából, lehetséges adósságátrendezéssel kísérve.

Konsiczky Zoltán, az MTI tudósítója jelentése szerint.

 
Előzetes vélemények:
Abban ma már szinte mindenki egyetért, hogy az eladósodott déli államok egy részeélükön Görögországgalbiztosan nem tudja visszafizetni a hiteleitvéli Garton Ash. De az adósságot leírni sem lehet, hiszen az lavinát indíthatna el, a többi eladósodott déli euróállam is hasonló elbánást követelne, márpedig a német közvélemény ezt aligha fogadná el.

Az egyenlőtlenségek csökkentésére alkalmas módszer lenne a német bérek emelése, és vele a német export gyengítésecsakhogy ez ellentétes a német gazdasági alapvetésekkel. Viszont hiába szorít meg a görög kormány, hiába teszi hatékonyabbá a termelést, az államadósság csökkentéséhez növekvő exportra lenne szüksége, amihez elengedhetetlen a német kereslet erősödése. „Ha mindenki kicsit olyan lesz, mint Németország, akkor a németeknek kevésbé németté kell válniuk”jegyzi meg Garton Ash.

Mindebből pedig az következik, hogy a monetáris unió a jelenlegi formájában nem tartható fenn. Garton Ash szerint azonban a szétesés lassú lesz és fájdalmas.
 
Forrás: metazin.hu
Menthetetlen az eurózóna?

 

A Financial Times kolumnistája szerint a közös európai pénz bevezetése ideológiai szempontok alapján történt, és nem gazdasági megfontolásokat követve. Görögország csatlakozása az euróhoz tűzoltás volt. 
 
„Az euró ideológiai projekt volt. A legfőbb tanulság: a politikusok óvakodjanak a vízióktól”olvassuk a görög népszavazás előestéjén Simon Kuper tollából a Financial Timesban.
Bár már évtizedek óta folyt a vita a közös európai fizetőeszköz lehetőségéről, az euró a nyolcvanas évek végén, a német újraegyesítéssel vált realitássá. Az európai egység mellett elkötelezett Kohl kancellár és Mitterrand elnök ideológiai okból támogatta az euró mielőbbi bevezetését. Történelmet akartak írni az európai egység szorosabbra fűzésével – a közös deviza gazdasági vonatkozásaival nem foglalkoztak, sőt nem is nagyon értettek az ilyen kérdések megítéléséhezírja Kuper.
 
Forrás: metazin.hu
Az euro-vízió csapdája

http://www.metazin.hu/index.php/item/3116-az-euro-vizio-csapdaja

 

Ezek ellenére pesszimistának mondott országunk gazdasági elemzői, igen optimistán csekély hatásúnak ítélte a görög válságot a magyar gazdasági és pénzügyi előrejelzéseiben. Igaz, vasárnap éjfélig egyetlen online oldal sem volt elérhető.  Remélhetőleg pontosabb és korrektebb jelentést kapunk, mint korábban az amerikai pénzügyi válság esetében.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Hozzászólások:
Shares
scroll to top