Életének 91. évében pénteken elhunyt Szabad György Széchenyi-díjas történész, akadémikus, a rendszerváltozás meghatározó alakja, az 1990-ben összeült első szabadon választott Országgyűlés elnöke – tájékoztatta az MTI-t Szilágyi Zoltán, a parlament sajtófőnöke.
Szabad György 1924. augusztus 4-én született Aradon.
1945 januárjában a Független Kisgazdapárt tagja lett, de egy év múlva – miután az 1945-ös választásokat megnyerő pártnak koalícióra kellett lépnie a szovjetek támogatását élvező kommunista párttal, majd a kommunisták nyomására 20 képviselőjét ki kellett zárnia -, 1946 tavaszán kilépett a pártból. Ezután semmilyen párttevékenységet nem folytatott 1989-ig. Az 1956-os forradalom idején a bölcsészkari, illetve a történész forradalmi bizottság tagjává választották, emiatt később zaklatták a hatóságok.
1945-ben kezdte meg tanulmányait a Pázmány Péter Tudományegyetem történelem-levéltár szakán, diplomáját 1950-ben szerezte meg. Pályáját a Magyar Országos Levéltárban kezdte, majd 1954-ben az új- és legújabb kori magyar történeti tanszéken adjunktussá, 1956-ban docenssé, 1970-ben egyetemi tanárrá nevezték ki, s innen vonult nyugdíjba 1994-ben.
1982-ben lett a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1998-ban pedig rendes tagja. Szakterülete az újkori magyar történelem, pályája kezdetétől a polgári átalakulás problémakörét kutatta. Több művében foglalkozott Kossuth Lajossal, mint a „nemzeti újjászületés” meghatározó alakjával. Számos könyve, tanulmánya jelent meg magyarul és idegen nyelveken.
Az 1947 utáni első szabad többpárti parlamenti választásokon 1990-ben Szabad György a győztes MDF budapesti listájáról került be a parlamentbe. 1990. május 2-án Szabad Györgyöt választották meg az Országgyűlés első alelnökévé, és az államfői teendőket ellátó házelnök, Göncz Árpád helyett ideiglenesen a házelnöki teendők ellátásával bízták meg. Az Országgyűlés elnökévé augusztus 3-án választották meg, a tisztséget a ciklus végéig töltötte be.
Szabad Györgyöt 2000-ben az ország legmagasabb kitüntetésével, a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjével tüntették ki. A szakszerű magyar történetírás megújításában való tevőleges részvételéért, a magyarországi újkorkutatás legjobb hagyományait követő munkásságáért, életműve elismeréseként 2006-ban vehette át a Széchenyi-díjat.
Szabad Györgyöt az Országgyűlés és a Magyar Tudományos Akadémia saját halottjának tekinti.
Temetéséről később intézkednek.
Az államfő, a házelnök és a kormányfő közös nyilatkozata
Szabad György halála alkalmából nyilatkozatot adott ki pénteken a Köztársasági Elnöki Hivatal a köztársasági elnök, az Országgyűlés elnöke és a miniszterelnök nevében. A nyilatkozatot az alábbiakban szöveghűen közöljük.
In memoriam Szabad György
Magyarország polgárai, akik hazájuk sorsára sajátjukként tekintenek, megrendülten fogadják a hírt: Szabad György professzor úr, a nemzeti gondolat és az új magyar demokrácia egyik vezéralakja, a Magyar Országgyűlés korábbi elnöke a mai napon eltávozott közülünk.
A családtagok mögé sorakozva hajtunk fejet professzorunk, tanárunk, politikai szövetségesünk és barátunk emléke előtt.
Budapest, 2015. július 3.
Kövér László Áder János Orbán Viktor
MTI