Az EU-országok csúcsvezetői megállapodtak abban, hogy – miközben a szintén jelentős menekültnyomásnak kitett Magyarország és Bulgária ügyét külön kezelik – az elkövetkező két év során 40 ezer menekültet helyeznek át a különösen erős migrációs célpontnak számító Olaszországból, illetve Görögországból más uniós tagállamokba.
Az áthelyezési és áttelepítési eljárás részleteit a tagországok belügyminiszterei július végéig pontosítják – közölte Donald Tusk, az uniós állam-, illetve kormányfők testületének, az Európai Tanácsnak az elnöke péntek hajnalban tartott brüsszeli sajtótájékoztatóján. Azt is elmondta, hogy 20 ezer további, menedékre jogosult személyt telepítenek át az EU-ba meghatározott válságtérségekből, Szíriából, illetve Eritreából.
Ugyanakkor – elsősorban a közép- és kelet-európai tagországok ellenkezése nyomán – elvetették azt az európai bizottsági javaslatot, hogy az egyes uniós országok kötelező kvóta alapján vegyenek át menekülteket, ehelyett a befogadás önkéntes alapú lesz.
Tusk elmondta, hogy mivel Magyarországnak és Bulgáriának is jelentős migrációs hullámmal kell megküzdenie, e két ország külön elbírálás alá esik majd az áthelyezési és áttelepítési mechanizmus kialakításakor. „Az év eleje óta a menedékkérők egyharmadát Magyarországon regisztrálták, vagyis többet, mint Olaszországban. A megközelítésünk (ennek folytán) földrajzi értelemben átfogó kell, hogy legyen” – fogalmazott.
Orbán Viktor péntek délutáni sajtóértekezletén azt mondta, a brüsszeli csúcson született döntések megfelelnek Magyarország és a magyar emberek érdekeinek.
A miniszterelnök kiemelte: a figyelem mindeddig Görögországra és Olaszországra, vagyis az odaérkező „tengeri határsértőkre” irányult, a balkáni, szárazföldi útvonal alig kapott figyelmet, ez azonban mostantól megváltozik. Azt is aláhúzta, hogy az EU belátta: Magyarország és Bulgária speciális bánásmódot igényel.
Orbán ugyanakkor azt is hangoztatta, hogy miután jelenleg Európában szerinte nem menekültáradatról, hanem népvándorlásról van szó, az érvényben lévő európai menekültügyi rendszer nem működőképes, felül kell vizsgálni. A kormányfő úgy vélte, amikor az úgynevezett dublini rendszert kialakították, még nem a jelenlegi feltételek álltak fenn.
Azonban azt is leszögezte, hogy Magyarország alkalmazni fogja a dublini előírásokat, nem függeszti fel a rendelkezéseket. Hozzátette: Magyarország egyúttal elvárja, hogy a többi ország is alkalmazza ezeket a szabályokat. Úgy vélte, ha a menekültügyi előírásokat mindenki alkalmazná, akkor a Magyarországra érkező bevándorlók száma jelentősen alacsonyabb lenne.
Orbán Viktor leszögezte: mindenkinek saját kötelezettsége a határok védelme, és Magyarország meg fogja védeni déli határait – mondta. Ugyanakkor kijelentette, hogy az ideiglenes határzár nem irányul Szerbia ellen.
A magyar miniszterelnök kiemelte azt is, hogy megállapodás született a segítségre szoruló menekültek és a gazdasági bevándorlók szétválasztásáról. Egyetértés volt abban is, hogy ennek a szétválasztásnak lehetőség szerint az EU határain kívül vagy legalábbis a frontországok területén kell megtörténnie. A két frontország Olaszország és Görögország. Magyarország nem kér frontországi minősítést, az országba ugyanis a menekültek nagy része más uniós tagállamból érkezik – közölte Orbán Vitkor.
Donald Tusk péntek délután, a kétnapos EU-csúcsot záró sajtóértekezletén arról is beszámolt, hogy az újszerű biztonsági fenyegetésekre való tekintettel új kül- és biztonságpolitikai stratégiát dolgoz ki az Európai Unió.
Az Európai Tanács elnöke elmondta, hogy az EU-csúcs pénteki ülésén részt vett Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, és áttekintést adott a résztvevőknek az újszerű biztonsági fenyegetésekről, így az Oroszország részéről tapasztalt „hibrid hadviselésről”, továbbá a terrorizmus és a kibernetikai fenyegetések sajátosságairól. Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője a jövő júniusi EU-csúcsra készíti elő az új uniós stratégia tervezetét.
A súlyos biztonsági fenyegetések egyike, a terrorizmus tragikus időszerűséget kapott a mostani EU-csúcstalálkozó idején: Franciaországban, Tunéziában a Kuvaitban összesen negyvenegy ember veszítette életet terrorcselekmények következtében. Tusk és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke megdöbbenését hangoztatta a terrorcselekmények nyomán, és együttérzéséről biztosította az érintett nemzeteket és az áldozatok családtagjait.
A tagállami vezetők külön sajtónyilatkozatai között nagy figyelmet keltett Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök kijelentése, mely szerint a görög adósságválságról folyó tárgyalásokon a hitelezőknek tartózkodniuk kell az ultimátumok megfogalmazásától, mert az ellentmond az Európai Unió alapelveinek, a demokráciának, a szolidaritásnak és a kölcsönös tiszteletnek.
Angela Merkel német kancellár előzőleg felszólította Görögországot a hitelezők követeléseinek elfogadására. Juncker a találkozót záró sajtótájékoztatón viszont már azt mondta, a hitelezők álláspontja nem jellemezhető azzal, hogy „eszi, nem eszi, nem kap mást”. Az eurózóna pénzügyminisztereinek szombati tanácskozásának kezdését egyébként a korábban tervezett 17 óráról előbbre hozták 14 órára.
David Cameron brit miniszterelnök a csúcstalálkozó után derűlátóan nyilatkozott arról, hogy miután megfogalmazta partnereinek, milyen reformokat vár el az EU-tól, sikerült biztosítania azt, hogy hazája – ahol 2017 végéig népszavazást kíván szervezni a brit EU-tagság jövőjéről – „új és az eddigiektől eltérő” kapcsolatokat alakíthat majd ki az unióval. Az uniós vezetők legközelebb idén decemberi csúcstalálkozójukon térnek vissza az EU-reformmal kapcsolatos brit igényekre.
MTI