Az egykori náci külügyminiszter születésnapi köszöntő levele – amelyet egy olyan szovjet kémnek küldött akinek a második világháború menetének megfordítása köszönhető – közel nyolcvan év múltán bukkant fel újra Japánban.
A levelet a náci külügyminiszter Joachim von Ribbentrop írta 1938-ban és Richard Sorge-nak, egy Tokióban élő szovjet kémnek címezte.
Egy japán antikvárius Yoshio Okudaira fedezte fel a levelet egy második világháborús dokumentumokat tartalmazó gyűjteményben, amelyet egy ügyfél hagyott nála, hogy megszabaduljon elhunyt rokonainak holmijaitól – számolt be az AFP francia hírügynökség.
A személy aki otthagyta a tárgyakat elmondta, hogy nem tudta, hogy mit rejt a kollekció.
Okudaira elmondta, hogy számára érdekes volt a levél mert megmutatja, hogy mennyire megbízhatónak tartották a nácik Sorge-ot. Von Ribbentrop a Sorge negyvenharmadik születésnapjára írott levelében megköszönte neki a Japánban lévő német nagykövetségnek tett „kiemelkedő együttműködését”.
Sorge ugyanis gondosan ápolta német kapcsolatait is. Vállalta a német nagykövetség belső információs lapjának szerkesztését, együttműködött a náci hírszerzés tokiói embereivel, de mindenekelőtt kitűnő kapcsolatot épített ki Eugen Ott német nagykövettel. Ez lehetővé tette számára, hogy rálásson a náci politikai döntéshozatalra és illetékessé tette, hogy létfontosságú információkat szerezzen a német hadigépezetről.
Ott volt amikor értesült Hitler azon szándékáról, hogy egyoldalúan visszavonja a megnemtámadási szerződést Moszkvával és megtámadja a Szovjetuniót nyugatról.
A szovjetek nem teljesen hittek ezekben az információkban ebben az időben, csak akkor léptek amikor Sorge közölte, hogy megtudta, hogy Japán nem kíván betörni Oroszországba keletről, jobban koncentrál az erőforrásokban gazdag Délkekelet-Ázsiára.
Ez a létfontosságú információ késztette a szovjet vezetőt Joszif Sztálint, hogy hatalmas katonai forrásakat csoportosítson át a Távol-Keletről nyugatra, segítve visszaverni az előrenyomuló német hadsereget 1941 végén.
A német-orosz származású Richard Sorge (1895-1944) a második világháború idején német újságírói fedéssel Japánban kémkedett a Szovjetunió számára.
Sorge 1914 októberében, az első világháború idején önkéntesként jelentkezett a német hadseregbe. A keleti fronton baloldali szocialisták körébe került. Háromszor is megsebesült, 1918-ban súlyosan (nem sokkal később leszerelték). Lábadozása idején Marxot olvasott és magáévá tette a kommunista ideológiát, részben ápolónő-barátnője apjának hatására. 1919-ben belépett Németország Kommunista Pártjába is.
1924-ben Moszkvába utazott. 1925-ben tagja lett a Szovjetunió Kommunista Pártjának és a Komintern apparátusában dolgozott.
1929 novemberében lett a szovjet katonai felderítés, a GRU munkatársa, fedése megerősítése érdekében nem sokkal később belépett a Nemzetiszocialista Német Munkáspártba. Ugyancsak konspirációs okokból munkát vállalt a egy német mezőgazdasági lapnál (Deutsche Getreide-Zeitung).
Aktív hírszerző tevékenységét 1930-ban kezdte meg az akkori nagy nemzetközi „nyitott városban”, Sanghajban, hogy híreket gyűjtsön a forrongó Kínáról és támogassa az ottani kommunistákat.
1932 decemberében visszahívták Moszkvába, majd a következő évben a GRU Japánba küldte.
Szeptember 6-án érkezett meg Japánba, ahol többek között a Frankfurter Allgemeine Zeitung tudósítójaként kezdte meg munkáját.
Sorge feladata Japánban a Szovjetunió számára folytatandó hírszerzés volt az úgynevezett „illegális hírszerzés” módszereivel, azaz diplomáciai fedés nélkül, magát szigorúan távoltartva az ottani szovjet nagykövetségtől és a kommunista szervezetektől is.
A következő években Sorge és csapata széles körű információs hálózatot épített ki.
Megfeszített erővel dolgozott társaival együtt a közelgő háború veszélyeinek feltárása érdekében. Részletes jelentésekben számolt be a német-japán kapcsolatokról, az Antikomintern paktum megkötéséről, figyelmeztetést küldött a Pearl Harbor ellen készülő támadásról, és nagy pontossággal előre jelezte a Szovjetunió ellen várható német támadást, a Barbarossa hadművelet megindítását (1941. június 22.). Ezt a jelentését azonban Sztálin – csakúgy, mint a más forrásokból érkező hasonló jelzéseket – egyszerűen hamis információknak értékelte, mert ellentétesek voltak saját meggyőződésével, miszerint Hitler 1942 előtt nem támadja meg a Szovjetuniót.
A források adatai eltérnek a tekintetben, hogy Sorge napra pontosan június 22-re, vagy „csak” a június 20-22-i időszakra jósolta a német támadást. Simon Sebag Montefiore neves történész visszaemlékezések alapján idézi Sztálin június 9-i megjegyzését egy felső szintű tanácskozásról, miszerint kijelentette: „És itt van ez az alak, aki gyárakat és bordélyokat hoz létre Japánban, ráadásul azt mondja, hogy június 22-én következik be a német támadás. Arra céloztok, hogy talán neki is hinnem kellene?” (Sztálin ugyanis részletes ismeretekkel rendelkezett Sorge személyéről és tevékenységéről, és annak nagyvilági életmódja, nőügyei különösen irritálták).
A német támadás után, a moszkvai csata idején változott a helyzet. A szovjethatalom élet-halál harcot folytatott Moszkva előtt, és bár a kormányzat felkészült a kitelepítésre az Urálba, Moszkva elfoglalása a végső vereséget is jelenthette volna. Ebben a helyzetben különösen értékes volt Sorge 1941. szeptember 14-én küldött jelentése, miszerint a japánok nem lépnek hadba a Távol-Keleten a Szovjetunió ellen, Sorge információi lehetővé tették a távol-keleti és szibériai szovjet erők jelentős részének átcsoportosítását Moszkva védelmére.
theblaze.com / news.yahoo.com, Wikipédia