Átadták a pápai Esterházy-kastély mintegy kétmilliárd forintból felújított főépületét pénteken.
Az épület 80 százalékát érintő rekonstrukció európai uniós támogatással valósult meg, amelynek köszönhetően több új attrakció is fogadja a látogatókat a kastélyban.
A diákcsoportokat továbbra is múzeumpedagógiai, módszertani foglalkozások várják, újdonság azonban a kézműves foglalkoztatóban a mézeskalács- és a csokoládébonbon-készítés lehetősége. A keleti szárnyban a kastély LEGO-kockákból épült mását mutatják be, és a gyerekek a szomszédos játszóházban megépíthetik saját kastélyukat is.
A nyugati szárny földszintjén Nemcsics Antal színkutató, festőművész és Cziráki Lajos festőművész, grafikus alkotásaiból nyílt állandó kiállítás pénteken. Az első időszaki kiállítás, a Klasszikusok randevúja címet viselő, herendi porcelánokat felvonultató tárlat pedig szombattól látható az emeleten. Szintén az emeleten kapott helyet a marionettszínház is.
A pénteki ünnepségen Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter arról beszélt, hogy a mai kor felelőssége megérteni és megismerni a múltat. Úgy fogalmazott, hogy ez nemcsak az épületek, az életérzés és a szépség megértése miatt fontos, hanem azért is, mert egy város, amelynek olyan család formálta közösségét, mint az Esterházyak, büszke lehet múltjára, és meríthet belőle.
Pápa kivételes adottságokkal rendelkezik, „nemcsak Jókai, Petőfi, Nagy László vagy éppen Csoóri Sándor és a református kollégium miatt”, hanem azért is, mert különleges barokk belvárossal, nagytemplommal és kastélyegyüttessel rendelkezik – sorolta. Hangsúlyozta, egy régi épület felújítása „részben becsületbeli kötelessége az utódoknak”, részben pedig azért is fontos, hogy a 21. században legyen fogalmunk arról, hogy „mi a könnyed 18. századi szépség”.
A városnak szerencséje van, hogy történelme összefonódott a magyar történelem elmúlt 500 évének egyik legfontosabb családja, az Esterházy család történetével – emelte ki. Emlékeztetett arra, hogy a 18. század Magyarországa három kiváló férfit is adott ennek a közösségnek: Esterházy Miklóst, aki Szentpéterváron képviselte a monarchiát, Esterházy Ferencet, aki az első magyar kancellárként többek közt a pápai kórház alapítója is volt, valamint Esterházy Károlyt, aki a pápai kastély építtetésének befejezője és egri érsekként az egri líceum alapítója is volt.
Kiemelte, az ő személyes élettörténetük arról szólt, hogy az országért felelősséget viselve nemcsak a lehetőséget látták, „a hatalmas vagyon adta élet lehetőségét”, hanem viselték a név, az ország és a város felelősségét is. Kifejtette, hogy az Esterházyak példája jó példa minden pápai számára a polgári felelősségvállalásról, és „jó példa arra is, hogy ha az embernek vagyona van – márpedig Magyarországon nagyon sokaknak van vagyona manapság -, azoknak nemcsak elvenni kell a közösből”, hanem, amikor a haza bajban van, „hozzá kell járulni a haza védelméhez: ha kell, az életükkel – elsőként fegyvert ragadva -, ha kell, anyagi javakkal”. Hozzátette, „a mai gazdagoknak, újgazdagoknak, bankároknak van még mint tanulni a pápai Esterházyaktól”.
MTI