A grönlandi vikingek évszázadokon át állták az időjárás viszontagságait a kis jégkorszak beköszönte után.
A 13. század közepén kezdődő éghajlatváltozást igen hideg telek és nyarak évtizedes periódusa jelezte, ezalatt a kis farmok többsége elnéptelenedett, az állatállomány jelentős része elpusztult. A bajokat tetézte, hogy a vikingek nem tudtak Európa más vidékeivel kereskedni, hiszen nem volt elég hajóépítésre alkalmas faanyaguk. Így nem tudták pótolni a kieső forrásokat, grönlandi kolóniájuk teljesen magára maradt – olvasható a ScienceNordic hírportálon.
Az eddigi feltételezések szerint a vikingek nagyon gyorsan „eltűntek” Grönlandról, ám a Dán Nemzeti Múzeum kutatója, Christian Koch Madsen vizsgálatai szerint a telepesek még csaknem kétszáz éven át kitartottak az egyre kedvezőtlenebbé váló életfeltételek közepette.
Christian Koch Madsen a túlélést elősegítő körülményeket sorolva rámutatott, hogy a vikingkolónia sokkal kisebb volt, mint feltételezték: nem 6000, hanem csupán 2500 ember élt Grönlandon, a kis farmok nagy távolságra voltak egymástól, és a földművesek, állattartók ügyesen kihasználták a természet kínálta lehetőségeket.
„A közhiedelemmel ellentétben a vikingek jól alkalmazkodtak a változó körülményekhez. A zord időjárás hatására a legkijjebb lévő farmokat elhagyták, a népesség a nagyobb településeken összpontosult, ez lehetővé tette a készletek és az emberi erőforrások koncentrálását. A központosítás azonban növelte a társadalmi egyenlőtlenségeket” – vázolta a folyamatokat a kutató.
A földművelés és állattartás ellehetetlenülésével a halászat vált a fő megélhetési forrásává, a kései grönlandi vikingek táplálékának 80 százalékát a fókák adták.
Nem lehet tudni, hogy 200 év után végül miért tűnt el a vikingek grönlandi kolóniája. A dán kutató szerint ezért a kedvezőtlen körülmények szerencsétlen összjátéka okolható. „Bizonyos viszont, hogy sokkal tovább kitartottak, mint eddig hittük” – mutatott rá Christian Koch Madsen.
„Mindeddig rejtély volt, hogy miért tűntek el oly hirtelen Grönlandról a vikingek. A dán kutatás bebizonyította, hogy a feltételezésekkel ellentétben jól alkalmazkodtak a változó körülményekhez” – hangsúlyozta Andrew Dugmore, az Edinburghi Egyetem régészprofesszora, aki az archeológia szempontjából áttörésnek nevezte a tanulmányt.
MTI