Új egyiptomi közigazgatási főváros létrehozásáról írt alá szerződést Kairó és az Egyesült Arab Emírségek szombaton Sarm-es-Sejkben egy háromnapos nemzetközi gazdasági konferencián.
A hatalmas beruházás helyszíne a Kairó és a Vörös-tenger közötti sivatagi régióban, a jelenlegi fővárostól keletre lesz. Az egyiptomi lakásügyi miniszter, Mosztafa Madbúli szerint a parlamentet, csakúgy mint a többi közigazgatási szervet, valamint a külföldi követségeket is az új fővárosba telepítik majd, amelynek nevét egyelőre nem hozták nyilvánosságra.
Madbúli Sarm-es-Sejkben elmondta, hogy az öttől hét évig terjedő idő alatt megvalósítandó, 42 milliárd dolláros (12 ezer 260 milliárd forint) projekt két fő célja a zsúfolt jelenlegi főváros tehermentesítése, és az egyiptomi gazdaság fellendítése. A miniszter arra emlékeztetett, hogy a krónikus túlnépesedéstől szenvedő Kairóban jelenleg 18 millióan laknak, de ez a szám 2050-ig elérheti a 40 milliót is. Egyes források szerint a Nílus nyugati partján fekvő gízai városrészekkel és a többi elővárossal együtt már most 40 millióan lakják a túlterhelt metropoliszt.
A 2000 oktatási intézménynek és több mint 600 egészségügyi központnak otthont adó, 700 négyzetkilométer területű mesterséges település 5 millió embernek nyújt majd állandó lakóhelyet. A közigazgatási kerület mellett található majd a bevásárló utcákkal átszőtt városközpont, és külön technológiai, egészségügyi, szabadidő és lakónegyedek épülnek. Ez utóbbiakat a különböző társadalmi rétegek eltérő igényeinek megfelelően alakítják majd ki.
Az Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi államfő és Mohamed bin Rásid Ál Maktúm dubai emír jelenlétében szentesített „megaberuházásról” készült filmecske szerint a városból nem hiányoznak majd a vallási központok sem.
A Kairóval és a Vörös-tengerrel is szerteágazó úthálózattal összekötött közigazgatási főváros körüli munkálatokat az emírségi befektető, Mohamed el-Abbár felügyeli.
Az ambiciózus tervvel kapcsolatban egyes megfigyelők arra emlékeztettek, hogy már így is számos hatalmas projekt szünetel az észak-afrikai országra jellemző szövevényes bürokrácia miatt.
MTI