A magyar óragyártás múltját és gyártmányait vonultatja fel a különböző óratípusok bemutatásával a Közlekedési Múzeum felújítás előtti utolsó kiállítása. Az Utolsó órák című tárlat április 15-ig, a múzeum bezárásáig látható.
Néhány évtizede Magyarországon még tömeges óragyártás folyt, és az időmérők jórésze exportra készült. Az iparág 1935-re vezethette vissza múltját, minden egy légvédelmi lövedék óraművével, a Junghans S30-cal kezdődött. A kiállításon rádióba épített óra, bélyegző óra, iskolai jelzőóra, falióra, toronyóra mellett ezt is láthatjuk. Az egyik vitrinben a múzeum dolgozóinak egy-egy óráját is kiállították, köztük olyan különleges darabok is vannak, mint gyűrű óra vagy aranyozott láncos zsebóra.
Az óragyártás egykori helyszínei is megelevenednek: ezek a szentgotthárdi Nemzeti Óragyár, a pesterzsébeti Óragyár, a Danuvia-gyár és a Magyar Optikai Művek (MOM) voltak. Közülük főként a MOM-ban folyt nagyarányú tömegtermelés. A kiállítás Hoser Viktor órásmesterről is megemlékezik. A tárlaton Máthé István magángyűjtő MOM és Danuvia-gyártású óragyűjteményének néhány különleges darabja is látható. 
Az órakiállításon maketten látható, de április 15-től a MMKM Műszaki Tanulmánytárában (XI. Kaposvári út 13-15.) teljes szépségében is megcsodálható az 1911-es Torinói világkiállítás eredeti, díjnyertes világórája, amelynek alkotója Mayr Gyula. Az óra 64 világváros időjelzésén túl az évszakokat, a dátumot – a hónapokat, a napok számát és nevét -, a holdfázisokat, valamint a szökőéveket is mutató naptárral egybeépített időmérő szerkezet.
A tárlathoz egy tablókiállítás is csatlakozik, amely bemutatja az óragyártás történetét az első kezdetleges napóráktól az ingórákon és a toronyórákon át a legújabb, nagypontosságú kvarcórákig. Megemlékeznek a jelentősebb órásmesterekről, köztük Galileo Galileiről, kiváló hazai példaként pedig Hell Miksa belső napórájáról, amely az egri Líceum Csillagvizsgáló tornyában csodálható meg eredetiben. A tablókiállítás a tervek szerint vándorkiállítás formájában be fogja járni Magyarországot és a határon túli területeket, főként az általános és középiskolákban bemutatva.
Szöveg és kép: Bognár Mária 
