A korábban gondoltnál jóval összetettebb lehet a Hold geológiai története – többek között ez is kiderült a Jáde Nyúl kínai holdjáró által a Földre küldött adatok előzetes elemzéséből, melyről a Csongkuo Kecsivang tudományos portál számol be.
A híradás szerint a tavaly decemberben az égitest egy soha korábban fel nem fedezett részében, a Szivárvány-öbölben sikeresen landoló holdjáró képei és mintái is fontos új információkkal szolgálnak.
A Jáde Nyúl felszíni elemző radarja többek közt azt mutatta ki, hogy kerekei alatt legalább kilenc különböző réteg rejtőzik, ami arra utalhat, hogy a Hold a korábban vélttel ellentétben geológiailag kifejezetten aktív volt az elmúlt 3,3 milliárd év során.
Az előzetes adatokat elemző csoport vezetője, Long Hsziao azt is kiemelte, a Hold felszíne kifejezetten változatos, a Jáde Nyúl érkezési helyszínének és a korábbi missziók során begyűjtött mintáknak az összetétele ugyanis eltérést mutat. Erről bővebbet az alaposabb vizsgálatok derítenek ki.
A Jáde Nyulat két radarantennával szerelték fel, melyek négyszáz méteres hatótávolságban képesek behatolni a felszínbe, emellett a holdjáró 114 méteres útja során is gyűjtött mintákat – írja a tudományos portál. A gépezet a kínai Csang’o-3 űrszonda fedélzetén 2013. december 14-én érkezett a Holdra, s az expedíció sikerével Kína a holdjáró nemzetek sorába lépett.
A Jáde Nyúl teljes mértékben kínai fejlesztésű. Soha korábban fel nem fedezett területre, a Szivárvány-öbölbe érkezett meg, két hónappal landolása után ugyanakkor egy felfedező útján navigálás közben egy kőnek ütődött, és a baleset kijavíthatatlan mechanikai problémákat okozott.
A gépezet már csak vegetál, mozgásra, adatgyűjtésre sem képes, a baleset ellenére ugyanakkor a következő két holdmisszió, a Csang’o-5 és a Csang’o-6 eredeti időpontjában, 2017-ben és 2018-ban indulnak – erősítették meg a kínai hatóságok.
MTI