Öt éven keresztül vezette a Magyar Színházat, amit élete nagy kalandjának tart. Ebben az évadban már a második bemutatóban szerepel a Rózsavölgyi Szalonban, ahol nemrégiben Valló Péter vitte színre Michael Frayn Koppenhága című darabját. Őze Áronnal a Fidelio készített interjút.
– Miért fontos darab Michael Frayn Koppenhágája?
– Mert két olyan tudós, Bohr és Heinsenberg kapcsolatáról szól, akik einsteini alapokból kiindulva, több fizikus kutató segítségével kiforgatták a földet a sarkából. A matematika és a fizika tudománya azon a szinten, ahogyan ők művelték, már filozófia, sőt szinte vallás. Frayn az emberi motívumoktól kezdve az apai-fiúi, a munkatársi viszonyon keresztül, a zsenik természetrajzán, a történelem nagy kérdésein át a női lélekig mindent megírt a Koppenhágában. A matematikai, filozófiai, vallásbeli tételek mellett azt is boncolgatja, hogy a tudósok felfedezéseit hogyan próbálja meg felhasználni a politika. Elképesztő, ahogyan az atomenergia minden addiginál pusztítóbb fegyverré vált, ugyanakkor a 20., 21. század ipari, technológiai fejlettségét is Heisenbergéknek köszönhetjük. Már az idejét sem tudom, mikor találkoztam ennyire jól megírt, ennyire aktuális, létkérdésekkel foglalkozó kortárs darabbal.
– Ha magának osztott volna szerepet, Heinsenberget választotta volna a két tudós közül?
– Mindenképpen. Heinsenbergről már a darab előtt is tudtam. Történelemimádó vagyok és a második világháború laikus kutatója. Falom a történetétét, és amit csak lehet, elolvasok róla. Az atomfizikusok kísérletei már csak a magyar vonatkozások miatt is érdekeltek, hiszen hatalmas magyar koponyák dolgoztak az atomenergia fejlesztésén. Hitler eszeveszett nukleáris fegyverkezési szándékáról és Heisenbergről is olvastam már korábban, de a szerep kapcsán még jobban meglódultam, és átnéztem az összes fellelhető dokumentumot. A darab azt boncolgatja, ami a mai napig tisztázatlan: Heisenbergnek mi volt a szerepe és a felelőssége az atomfegyver létrehozásában? Ő maga és a helyzete hihetetlenül ellentmondásos és hallatlanul izgalmas. Nem tudjuk, mi történt valójában: a Heisenberg vezette kutatócsoportnak tényleg nem sikerült megvalósítania a nukleárisenergia-programot, vagy szándékosan hátráltatták a folyamatot, mert nem akartak tömegpusztító eszközt adni a nácik kezébe? Mindenesetre a hiteles dokumentumokban több olyan utalás is található, amelyek inkább az utóbbit igazolják. És mégis, ahogy a darabban mondja, 1947-ben Amerikában egy tudományos konferencián éppen azok nem akartak vele kezet fogni, akik ténylegesen létrehozták az atombombát és fel is használták élő célpontra.
– Ön mit tett volna Heisenberg helyében?
– Heisenberg úgy gondolta, hogy jobb a bárkán maradni, kormányozni, és kidobni a mentőbóját, mint szétfolyni a vízzel. Biztos, hogy én is a heisenbergi utat választottam volna: maradni a pokolban, és mindent megtenni azért, hogy ne robbanjon fel egy egész kontinenssel együtt. Ne felejtsük el, hogy a létező Heisenbergnek volt egy létező riválisa, a náci párttag Kurt Diebner, aki alig várta, hogy eltüntethesse, és átvehesse az irányítást. Ha sikerült volna neki, mi most nem lennénk itt.
– Egyszer a Vészhelyzet című filmsorozat orvosokat alakító színészeit megkérdezték, tudják-e, mit jelentenek azok a szakkifejezések, amelyeket a szerepük szerint alkalmaznak. Többségük azt válaszolta, hogy nem. Őze Áron pontosan érti, hogy Werner Heisenberg és Niels Bohr atomfizikus miről beszélget?
– Ha valaki nem csak melegedni járt az iskolába, és egy kicsit is érdeklődik a 20. századi történelem eseményei iránt, akkor találkozott a kvantumelmélet, a komplementaritás, a láncreakció fogalmakkal, illetve tételekkel, ilyen értelemben tőlem sem idegenek ezek a kifejezések. De rásegítettünk az ismereteinkre, a szövegtanulás első fele kutatómunkával is telt. Mind a hárman folyamatosan bújtuk az internetet, és tanultunk. Zsike (Kútvölgyi Erzsébet – a szerk.) és Gyabi (Gyabronka József – a szerk.) nagyon igényes kolléga, és magam is azt tartom, hogy tudnunk kell, mit beszélünk a színpadon. Nem egyszer megtörtént, hogy kitűztem magamnak háromórányi szövegtanulást, de jött egy számomra értelmezhetetlen rész. Letettem a szöveget, fölcsaptam az internetet, és hirtelen akkora rendszerben találtam magam, hogy körülbelül két óráig búvárkodtam, mire sikerült megtudnom, hogy mit is mondok Heisenbergként. Hihetetlenül felemelő volt utána meglátni azokat az összefüggéseket, amik még többletként benne vannak a szövegben.
A teljes interjú ITT OLVASHATÓ.