Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megerősítette, hogy a Moszkva-barát szakadárok által ellenőrzött területről lőtték ki azokat a rakétákat, amelyek mintegy 30 ember életét oltották ki szombaton a délkelet-ukrajnai Mariupolban.
Az UNIAN ukrán hírügynökség idézte vasárnapra virradóra az EBESZ ezzel kapcsolatos jelentését, amely szerint a szervezet megfigyelői a rakéták becsapódásának helyén végzett vizsgálat alapján jutottak erre a megállapításra. A jelentés szerint a Grad típusú rakétákat északkeleti irányból, Oktjabr település környékéről lőtték ki 19 kilométerre attól az utcától, ahol becsapódtak. Az Uragan-rakétákat pedig keleti irányból lőtték ki, Zaicsenko település környékéről, 15 kilométeres távolságból. Mindkét település a donyecki szakadár fegyveresek ellenőrzése alatt áll.
Az UNIAN legfrissebb jelentésében az áll, hogy a támadásban 29 civil halt meg, 93 embert sebesülésekkel szállítottak kórházba. A korábbi hírek harminc halottról szóltak.
Ukrajnai hírügynökségi jelentések vasárnap hajnali összesítéseiből arra lehet következtetni, hogy súlyos tüzérségi támadás érte a várost. Jurij Hotlubej polgármester a 112 Ukrajina tévének nyilatkozva azt mondta, hogy 67 többemeletes épületet, 14 családi házat, négy iskolát és három óvodát ért támadás.
A szakadárok eddig tagadták, hogy támadták volna az Azovi-tenger partján fekvő Donyeck megyei nagyvárost.
A kijevi média vasárnap reggeli híradásai szerint Joe Biden amerikai alelnök telefonon beszélt Petro Porosenko ukrán államfővel, és azt ígérte, az Egyesült Államok megpróbálja elérni, hogy a nemzetközi közösség még nagyobb nyomást gyakoroljon Oroszországra a délkelet-ukrajnai hadműveletek fokozódása miatt. Biden és Porosenko mély aggodalmának adott hangot amiatt, hogy Oroszország felháborító módon nem tartja be a szeptemberi minszki megállapodásokban vállalt kötelezettségeit.
Mariupol stratégiai jelentőségét az adja, hogy elfoglalásával Oroszország előtt megnyílna az út ahhoz, hogy szárazföldi összeköttetést teremtsen a tavaly márciusban Ukrajnától elszakított Krím félszigettel, amelynek ellátása igen nehézkes a Fekete- és az Azovi-tengert összekötő Kercsi-szoroson keresztül.
MTI