A száz évvel ezelőtti néprajzi kincseket a mai alkotók műveivel párhuzamba állítva mutatja be a Göcsej, a Hetés és a Muravidék néprajzát a szlovéniai Lendva várában vasárnaptól látható kiállítás.
A Lendvai Galéria és Múzeum által rendezett tárlat egyfajta ébresztő, figyelemfelhívó, hogy milyen felelősségünk van az értékeink megőrzését illetően – mondta el az MTI-nek Kepéné Bihar Mária történész, néprajzkutató, a kiállítás egyik rendezője.
A Gönczi után 100 évvel címet viselő tárlat ugyanis Gönczi Ferenc néprajzkutató 100 évvel ezelőtt megjelent, a Göcsejről és a Hetésről szóló könyve előtt tiszteleg azzal, hogy a Lendva-vidék néprajzi örökségét párhuzamba állítja a ma élő népművészek alkotásaival. Szeretnék megmutatni, hogy mit sikerült megőrizni abból a gazdagságból, ami egy évszázaddal ezelőtt jellemezte az akkor még határok nélküli vidéket.
A lendvai múzeum legbecsesebb néprajzi kincsei a gazdálkodás, az életmód, a társadalom és a népművészet témakörében egymás mellett láthatóak a mai művekkel. Együtt szerepel a népi kerámiák gyűjteményének számos darabja a mai vidéki alkotók műveivel, vagy az egykori hetési népviselet a most készült művészi darabokkal. A kiállítók között vannak gyűjtők is, de fazekasok, fafaragók, hímzők, csuhéfonók, sőt papírvirág-készítő és tojásfestő is bemutatja művészete legjavát.
A valaha egységesen magyar területen, vagyis a mai Zalában, illetve a Muravidéken élő népművészek állandó kapcsolatot is tartanak a két ország között. Szinte mindannyian ápolják és tanítják a határ túloldalán az általuk űzött mesterségek fogásait, motívumait. Nehéz is volt válogatni a kiállításra kerülő darabokból – fűzte hozzá Kepéné Bihari Mária.
Mint mondta, végül leginkább olyan alkotások kerültek a kiállított darabok közé, amelyeket alkotóik a lendvai múzeumnak adományoztak, tovább gazdagítva a meglévő gyűjteményt.
MTI