Orbán Viktor miniszterelnök szerint tudomásul kell venni, hogy a Déli Áramlat dossziéja bezárult, a magyar érdek azonban továbbra is az, hogy "legyen olyan gázvezeték, amely Magyarországra jön, és elkerüli Ukrajnát".
A kormányfő pénteken a Kossuth Rádióban úgy fogalmazott: ha az oroszok úgy látják, a Déli Áramlat lehetősége elment, akkor "nekünk nem érdemes pitizni" azért, hogy nem lehetne-e mégis megvalósítani.
Mint mondta, a Nabucco, majd a Déli Áramlat meghiúsulása után most egy harmadik lehetőséget kell kidolgozni, és ennek munkálatait meg is kezdték.
Ezzel kapcsolatban emlékeztetett a Magyarország és Azerbajdzsán közötti stratégiai megállapodásra, amely lehetőségeket jelent Magyarországnak, és most ennek "aprópénzre váltása" a feladat.
Orbán Viktor hangsúlyozta: a jövőben egy-egy ország versenyképességét a korábbinál sokkal nagyobb erővel határozza majd meg, hogy milyen árú energiát tud biztosítani a gazdaságnak. Megjegyezte, egyébként arra számít, hogy a magyar rezsicsökkentést újra meg kell majd védeni a hónap második felében esedékes brüsszeli miniszterelnöki csúcstalálkozón.
Arra a felvetésre, van-e forgatókönyve arra, hogy ha esetleg a paksi atomerőmű bővítéséből is kiszállnának az oroszok, a miniszterelnök azt válaszolta: minden nemzetközi szerződést legalább ketten írnak alá, és ha az egyik fél eláll szándékától, akkor az nem valósul meg. A szerződések azt is tartalmazzák, milyen következményei vannak, ha valamelyik fél eláll a szándékától – tette hozzá.
Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn Ankarában közölte: Oroszország a jelenlegi körülmények között, az Európai Unió ellenkezése miatt, nem tudja megkezdeni az Ukrajna megkerülésével Dél– és Közép-Európába (ezen belül Magyarországra) orosz földgázt szállító Déli Áramlat tervének megvalósítását, ezért az orosz energiahordozók forgalmát a jövőben más célállomások felé irányítják.
A pénteki miniszterelnöki rádióinterjúban más gazdasági témák is napirenden voltak.
A kormány által is támogatott vasárnapi pihenőnapról szólva Orbán Viktor közölte: hosszú ideig tartott a vita, amelyben neki a legerősebb érv az osztrák és a német rendszer volt.
A kormányfő fontosnak nevezte a törekvést arra, hogy "senkit ne lehessen vasárnap dolgoztatni", ami legegyszerűbben a kereskedelemben oldható meg. A törvény sem üzletek bezárásáról szól, hanem arról, hogy senkit se lehessen dolgoztatni a hét utolsó napján – magyarázta.
Arra a kérdésre – utalva egy évekkel ezelőtti, a vasárnapi zárva tartást akkor még elutasító nyilatkozatára -, hogy ma már meg lehet-e élni heti öt napi munkából, azt felelte: "hatból talán már igen".
A Budapest Bank csütörtökön bejelentett megvásárlását is kommentálta a miniszterelnök, és azt mondta: az ország akkor halad a nemzeti függetlenség felé, ha a bankrendszer legalább 50 százaléka nemzeti tulajdonban van. Tájékoztatása szerint a Budapest Bank megvételével a magyar tulajdoni arány a bankrendszerben jóval 50 százalék fölé ment, "nagyjából biztonságban érezhetjük magunkat". Megerősítette ugyanakkor, hogy a kabinetnek nem áll szándékában "egy hatalmas többségi állami tulajdonú mamutnak a kiépítése".
A jövő évi költségvetésről Orbán Viktor úgy fogalmazott: a büdzsé elementáris erejű bizonyíték arra, hogy a nemzeti függetlenség nemcsak jó, hanem gazdasági értelemben hasznos. Megemlítette a teljes foglalkoztatottságot, amely szerinte akár korábban is megvalósulhat, mint azt tervezték.
MTI