Close

Embermentés a vészkorszakban – Latorcai: a totalista diktatúrák nem tisztelik az emberi életet

Budapest – A totalitárius diktatúrák – nevezzék magukat akár nácinak, akár kommunistának, vagy szocialistának – a legaljasabb bűnök elkövetésére is képesek és nem tisztelik az emberi életet – mondta Latorcai Csaba, helyettes államtitkár az Erdélyi Szövetség tanácskozásán szombaton a fővárosban.

 
A Miniszterelnökség kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkára az Embermentés a vészkorszakban címmel, a holokauszt 70. évfordulója alkalmából rendezett konferencián kiemelte: a totalitárius rendszerek hazugságra épülnek, embertelenek és életellenesek. Természetükből fakadóan üldözik a hitükhöz hűséges, az igazságot kimondó, az emberi életet legfőbb értékként elismerőket.
Latorcai Csaba beszédesnek tartotta, hogy számos életmentőt, akik a náci haláltáborok elől mentették embertársainkat, a kommunista diktatúra is üldözött, és sokakat el is pusztított közülük. Példaként említette Schlachta Margitot, Járosi Andor kolozsvári esperest, a felvidéki Esterházy Jánost, Kriszten Rafael ferences szerzetest. 

A helyettes államtitkár feltette a kérdést, kellő alázattal, alapossággal és megfelelő önbecsüléssel emlékeznek-e azokra az igazakra, és nagyszerű cselekedeteikre, akik megmentették akár egyetlen embertársunk életét. Szerinte valóságos csodát vittek végbe.
Hangsúlyozta: érdemes lenne átformálni az emlékezés kultúráját, tisztelettel és kegyelettel emlékezve az ártatlan áldozatokra és egyúttal megnevezve az embertelen és iszonyatos bűnük elkövetőit. A figyelem középpontjába az igaz embereket állítva, megbecsüléssel és elismeréssel adózva azoknak, akik mások megmentésén fáradoztak, sokszor saját életük kockáztatásával, feláldozásával. 
Megjegyezte: 25 éve, hogy a Kárpát-medence felszabadult a kommunista és a szocialista állami terror alól, szabadon emlékezhetünk és végre gyászolhatunk. A diktatúra évtizedei alatt nem lehetett emlékezni sem a vészkorszak, sem 1956 áldozataira, legkevésbé pedig az igazakra. 
Rámutatott: az elmúlt hatvan évben a Jad Vasem Intézet mintegy 25 ezer Világ Igaza elismerést adott ki, ebből több mint 800-at magyarok kaptak. Tanuljuk meg minél többük nevét – javasolta, majd hozzátette:  ki kell mondani, az általuk kiállt rettenetes szenvedéseknek nem lett volna szabad megtörténniük, nekik, az ártatlanoknak és az igazaknak köszönhető, hogy ma szabadon és békében lehet élni a világnak ebben a szegletében.
Áldozatuk felbecsülhetetlen érték, példájuk mindenki számára örök és feledhetetlen tanúságtétel arról, hogyan érdemes élni ezen a világon az életet és embertársainkat szolgálva – fogalmazott a helyettes államtitkár.  
A tanácskozáson egyperces néma felállással emlékeztek a résztvevők a vészkorszak áldozataira és az embermentőkre. 
A szövetség honlapja szerint a szervezet 1988. november 29-én meg alakult Budapesten. Az alapító tagok között a történészek, írók, közéleti szereplők egyaránt voltak, többek között Köteles Pál,  Raffay Ernő, Für Lajos, Páskándi Géza, Göncz Árpád, Kósa Ferenc, Botlik József, Kreczinger István, Halász Péter és Nagy László, Beke György.
 
MTI 
   

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Hozzászólások:
Shares
scroll to top