Venczel Katalin, az MTI tudósítója jelenti:
Párizs – Három embert őrizetbe vettek szerda este Franciaországban az atomerőművek közelében az elmúlt hónapban észlelt drónokkal kapcsolatban.
A két húsz év körüli férfit és egy nőt a közép-franciaországi Belleville-sur-Loire nukleáris létesítménye közelében állították elő. Két drón volt náluk, de még nem reptették őket – közölték rendőrségi források.
Október 5-e óta 13 francia atomerőmű felett észleltek drónokat. Az egyelőre nem ismeretes, hogy az őrizetbe vett három embernek van-e köze ezekhez a berepülésekhez, vagy olyan fiatalokról van szó, akik egyszerűen utánozni akarták az eddigi „támadások” ismeretlen tetteseit.
Legutóbb péntek este öt különböző létesítménynél észleltek pilóta nélküli repülőgépeket. Valamennyi sötétben, este 7 óra és éjfél között, vagy pedig kora reggel repült át a zárt területeken.
A hatóságok egyelőre nem tudták azonosítani e gépek irányítóit, és azt sem tudták megállapítani, hogy ezek összehangolt akciók voltak-e, de állították, hogy a nukleáris létesítmények biztonságát nem fenyegetik a kereskedelmi forgalomban kapható pilóta nélküli repülőgépek. A francia kormány mindazonáltal vasárnap közölte, hogy minden erőt mozgósít a drónok irányítóinak azonosítására, illetve annak érdekében, hogy ne forduljon elő több ilyen eset.
A titokzatos akciók miatt azonban ismét fellángolt a vita a francia lakosság energiaellátásnak 75 százalékát biztosító 19 atomerőmű biztonságáról.
Miközben az illetékes hatóságok szerint a francia létesítmények a pilóta nélküli repülőgépek jelentette minden veszélynek képesek ellenállni, a Greenpeace környezetvédelmi szervezet – amely tagadja érintettségét a berepülésekben – és a Zöldek is azzal vádolták meg a kormányt, hogy lekicsinyeli a drónok jelentette veszélyt.
Az atomerőműveket megközelítő drónok kereskedelmi forgalomban kapható, nagyon könnyű gépek, amelyek nem képesek robbanószert szállítani.
Franciaországban nukleáris létesítményeket öt kilométeres körzetben és ezer méteres magasságig tilos repülővel megközelíteni. A törvény megszegői egy év szabadságvesztéssel és 75 ezer eurós pénzbüntetéssel sújthatók.
MTI