Pogár Demeter, az MTI tudósítója jelenti:
Washington, 2014. október 3., péntek (MTI) – A dalai láma saját bejelentése szerint nem hivatalos tárgyalásokat folytat Kínával arról, hogy ha csak egy látogatás erejéig is, de visszatérhessen Tibetbe – írta pénteki számában a The Washington Post.
Tendzin Gyaco, 79 éves vallási méltóság közölte az amerikai lappal, hogy a lehetséges tibeti útjáról nyugállományú kínai katonákkal valamint üzletemberekkel folynak informális egyeztetések. A dalai láma a Kína elleni 1959-es tibeti felkelés bukásakor menekült el szülőföldjéről, ahová azóta nem térhetett vissza. A tibeti buddhizmus első számú vezetője kifejezte kívánságát, hogy elzarándokolhasson az Észak-Kínában található Vutaj szent hegyhez is.
„Még nincs véglegesítve, de a terv már megvan” – mondta Tibet emigrációban élő egykori vallási vezetője.
A lap megjegyzi: noha korábban úgy tűnt, hogy Peking ki akarja várni a dalai láma halálát a tibeti kérdés rendezéséhez, Kínában a közelmúltban többször is megszellőztették a vallási vezető tibeti látogatásának lehetőségét. Először a Kínai Kommunista Párt egyik magas rangú vezetője hozta azt szóba, majd egy népszerű híroldalon tűnt fel rövid időre egy cikk, amely szerint a dalai láma felkereshet egy tibeti buddhista szentélyt és találkozhat helyi pártvezetőkkel.
A találgatásoknak maga a dalai láma is tápot adott azzal, hogy Hszi Csin-ping szeptemberi indiai látogatása alkalmából kijelentette: a jelenlegi kínai elnök-pártfőtitkár „realistább” és „nyitottabb gondolkodású”, mint az elődei voltak. Az amerikai lapnak nyilatkozva most is úgy fogalmazott, hogy Hszi „bátran szembeszállt” a kormányzati korrupcióval, ugyanakkor aggodalmát hangoztatta a kínai másként gondolkodók bebörtönzése miatt.
„Azt kell mondani, hogy realisztikusabban közelíti meg ezeket a problémákat” (mint az előző vezetők) – mondta.
Úgy vélekedett, hogy Hszi Csin-ping tiszteli a buddhizmust, ami közös nevezőt teremthet kettejük között.
„Újdonság a kommunista párt egy vezetőjétől, hogy a lelkiségről szóljon” – hangoztatta.
„Meglátjuk, van bennem derűlátás, de korai még erről beszélni” – tette hozzá.
A dalai láma kijelentette, hogy megkülönböztetett figyelemmel kíséri a hongkongi eseményeket, és kifejezte reményét, hogy „a problémát, kölcsönös megelégedéssel” lehet majd megoldani, amiért reménykedni és imádkozni fog.
A kínai vezetés hivatalosan szakadársággal vádolja a dalai lámát, aki azonban a tibeti „emigráns kormánnyal” a himalájai régió autonómiájáért száll síkra. Júliusban elindította a „középutas megközelítés” kampányát, amely a helyi önkormányzat jogköreinek kiszélesítését tűzte ki célul, de a függetlenséget nem. A héten a Dél-Afrikai Köztársaságban lemondták a Nobel-díjasok egy újabb találkozóját, mivel Pretoria, a jelentések szerint kínai nyomásra, nem adott beutazási vízumot a dalai lámának.
Kína eközben egyre erősebbre fűzi az ellenőrzést a tibeti tartomány felett. A múlt hónapban új vasútvonalat adtak át, ami megkönnyíti az ott bányászott természeti kincsek elszállítását. A külföldi látogatók beutazása nagyrészt még mindig tilos. 2009 óta több mint 130-an gyújtották fel magukat a dalai láma száműzetése és a kínai fennhatóság ellen tiltakozva, közülük ketten Hszi Csin-ping közelmúltbeli újdelhi látogatása idején.
A dalai láma korábban közölte, hogy utódját a tibetieknek kell majd kiválasztaniuk. Szakértők szerint újabb zavargásokhoz vezethet a tartományban, ha kívánságát Peking nem tartja tiszteletben.
A dalai láma az észak-indiai Dharmszalában található tibeti buddhista főtemplomban nyilatkozott a The Washington Postnak. Az interjú apropója a buddhista vezető Nobel-békedíjának 25. évfordulója volt.
MTI