Budapest, 2014. szeptember 26., péntek (MTI) – Korabeli dokumentumok, családi emlékek felhasználásával készült háborús előjátékkal felvezetve mutatja be Molnár Ferenc A fehér felhő című darabját szombaton a Nemzeti Színház Vidnyánszky Attila rendezésében.
Vidnyánszky Attila az MTI-nek elmondta, hogy az 1916-ban született darab bemutatásának apropóját részint az első világháború kitörésének századik évfordulója adja, de a háború mindig aktuális téma. Rámutatott, hogy a mai generációk is megéltek a közelben dúló háborúkat, iszonyatokat. „Én magam a Vajdaságban rendeztem háromszor is a háború alatt, most pedig Ukrajnában lövik egymást az oroszok meg az ukránok” – fogalmazott.
Elmondta, hogy amikor anyagot keresett, Ablonczy László kritikus, a Nemzeti volt igazgatója hívta fel a figyelmét arra, hogy létezik egy első világháborús mű Molnár Ferenctől. A Liliom, a Játék a kastélyban, A testőr, Az ördög és sok más remekmű szerzője 1914–15-ben haditudósító volt a galíciai fronton. Élményeiből írta A fehér felhőt. Az egyfelvonásost egy alkalommal, 1916-ban a Nemzetiben mutatták be, Bajor Gizi szereplésével.
„Ez egy gyönyörű mese. Értem Molnárt, aki akkor írta, amikor körülötte tombolt a háború, és a nyomorékok koldultak, a szerencsétlen hadirokkantak, meg az árvák kint voltak Budapest utcáin, neki nem kellett beleírni az iszonyatot” – mondta Vidnyánszky Attila, hozzátéve, hogy az előadás első része, a Fekete ég című háborús előhang azért készült, hogy a mai közönség számára átélhetővé tegyék az első világháború időszakát. Felvillantják benne a kor jellegzetes alakjait, és megidézik a háborús lelkesedés tébolyát és a kiszolgáltatottságot.
„Nekünk ahhoz, hogy elrugaszkodjunk a molnári művel, meg kell ágyazni” – hangsúlyozta a rendező, hozzáfűzve, hogy ezért került az előadásba rengeteg anyag Molnár naplórészleteiből, korabeli levelekből, történetekből és dokumentumokból, jó alapot adva ahhoz, hogy abból „kinője magát” Molnár egyfelvonásosa.
Az előadásban a Színház- és Filmművészeti Egyetem V. éves színész hallgatói, valamint a Kaposvári Egyetem Színházi Intézetének III. éves hallgatói is színpadra lépnek.
Mint a rendező hangsúlyozta, a háborúban fiatalok, sokan huszonévesen haltak meg. Az előadáshoz kellett ennek a korosztálynak a szemszöge, látásmódja, rajtuk keresztül mutatják be az eseményeket. „Ők élik végig az iszonyatot, az erkölcsi züllést, ami együtt járt a háborúval, és így jutunk el majd a molnári felemelkedéshez” – mondta Vidnyánszky Attila.
Felidézte: úgy kezdte a munkát, hogy arra biztatta a diákokat, hozzanak anyagokat, első világháborús emlékeket a családjukból. Öt családban már nem él az első világháború emléke, de így is több ezer oldal anyag jött össze. Az egyik szereplő például rátalált dédnagyapja több száz oldalas naplójára, amelyet akár ki is lehetne adni. Emellett elhoztak a próbákra levelezéseket – például több mint 300 levelet írt egymásnak egy pár -, halotti bizonyítványokat, újságcikkeket, bírósági jelentéseket is – sorolta Vidnyánszky Attila, aki szerint az irgalmatlan mennyiségű anyagból sok minden beépült az 1 óra 45 perces előjátékba.
A produkcióban a Nemzeti Színház színészeit – Nagy-Kálózy Esztert, Söptei Andreát és Olt Tamást -, vendégként Béres Ilonát, Mécs Károlyt és Rubold Ödönt is láthatja a közönség.
MTI