A Moszkva-barát lázadók a tűzszüneti megállapodás ellenére továbbra is harcolnak. Donyeckben a repülőteret támadják, Luhanszkban megszállták a helyi egyetemet. Eközben a politika szintjén Oroszország heves válaszokat ad a nyugati hatalmak intézkedéseire.
Az ukrán hadsereg által birtokolt donyecki repülőtér területét ostrom alá vették a szeparatisták – idézi az UNIAN hírügynökséget az MTI. A beszámoló szerint Donyeck nyugati részén, a repülőtér közelében újra erős, feltehetően aknatámadások okozta robbanásokat hallani, Grad típusú rakéta-sorozatvetők robaja és puskaropogás hallatszik. A repülőtér környékén két helyen sűrű fekete füst gomolyog. Egy lövedék gázvezetéket talált el. A Donyec folyó medencéjének más településein azokat a lakott területeket lövik a szakadárok, amelyek mellett ukrán katonák állomásoznak. A vezérkar három települést – Orlivka, Velika Krinka és Kurahovo – említett meg a támadások helyszíneként, közleményük szerint a Moszkva-barát fegyveresek „így akarják lejáratni a fegyveres erőket és megfélemlíteni a Donyec-medence lakosságát”.
A luhanszki állami egyetemen káosz uralkodik. A fegyveresek elfogták a rektorhelyettest. Vitalij Kurilo rektor pedig egy közösségi portálon arról tájékoztatta az olvasókat, hogy megkezdődött más tanárok őrizetbe vétele is, a fegyveresek „elosztják a tantermeket és a vagyontárgyakat”, és olyan emberek jelölik ki önmagukat egyetemi tisztségekre, akikről eddig nem is hallottak az intézményben.
Miközben Kelet-Ukrajnában folynak a harcok, a nagyhatalmak is vitatkoznak. A NATO európai erőinek főparancsnoka, Philip Breedlove a Szabadság rádiónak azt nyilatkozta többek között, hogy a korábban odavezényelt legfeljebb tíz orosz zászlóalj közül valószínűleg négy még mindig a térségben van. „Oroszország vonja ki ugyan csapatait Kelet-Ukrajnából, de nem lenne tévedés azt mondani, hogy ezek a csapatok parancs esetén gyorsan visszatérhetnek” – mondta Breedlove, és megismételte, hogy az Oroszország által alkalmazott „hibrid” háború veszélyezteti Európa biztonságát.
Moszkva is reagált a nyugati hatalmak aggodalmára és szankcióira. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a spanyol El País napilapnak adott interjújában kifejtette: „Az Európai Unió szeptember 12-én ellenünk életbe léptetett új szankciós csomagját úgy tekintjük, mint a realitásoktól elrugaszkodott választ Brüsszel részéről az ukrajnai helyzet rendezésén fáradozó összekötő csoport minszki találkozójának eredményeire”. Hozzátette: az EU a szankciókkal „közvetlenül támogatja a kijevi háborúpárti erőket, amelyek nem érdekeltek a minszki megállapodás pontjainak végrehajtásában és az ország helyzetének a békés mederbe való terelésében”.
Az említett megállapodást szeptember 5-én, Minszkben írta alá Ukrajna, Oroszország, az oroszbarát erők és az EBESZ, az Európai Unió biztonsági szervezete. A 12 pontos megállapodásban a felek tűzszünetben egyeztek meg. Ukrajna vállalta, hogy törvényben rögzíti a két szakadár terület, Donyeck és Luhanszk megye különleges státusát, valamint rendkívüli helyhatósági választások megrendezését. A választások időpontját november 9-ére jelölte ki Petro Porosenko ukrán elnök, emellett arra is javaslatot nyújtott be, hogy az említett két megyének 3 évre különleges státusa lenne. Nem kizárt, hogy az ukrán parlament már a héten szavaz az államfő javaslatáról.
MTI nyomán Molnár Gergő István