Fellendülőben van a városi kertmozgalom, szerte az országban több helyen alakulnak közösségek, hogy a lakótelepek paneljei között húzódó kihasználatlan szabad területeken az önkormányzatok támogatásával ültetvényeket alakítsanak ki. Ezek az önkéntes közösségek a saját konyhába szánt zöldségek termesztésén túl az egészségesebb életmód alakítására is hatnak – vélekedik a civil kezdeményezés egyik mozgatója, a Városi Kertek Közhasznú Egyesület elnöke.
Rosta Gábor főiskolai tanár az MTI-nek elmondta: a növekvő érdeklődés egyebek mellett az alkotás, a természethez közelítés iránti igényre vezethető vissza. A városi mezőgazdálkodás megadja a kétkezi munka sikerélményét, és a közös feladatok közelebb hozzák egymáshoz a betonrengetegben élő, egymástól elidegenedett embereket – tette hozzá.
E tevékenység olyan világvárosokban, mint például London vagy New York, régóta részévé vált a városi létformának, nálunk némi fáziskéséssel mostanában bontakozik ki a városi kertmozgalom – mondta a szakember. A gyors terjedésben az ökológiai szemléletre fogékony önkormányzatok, civil szervezetek, oktató intézetek, egyházak vállalnak szerepet – fűzte hozzá.
A Budapest-Albertfalva-Kelenvölgyi Református Egyházközség Albertfalva központjában az idén alakított ki biokertet. Pocsai Miklós református lelkész elmondta, hogy az egyházi tulajdonú telken a terv szerint templom épül majd, de egyelőre nincs rá anyagi fedezet. Így, kihasználva a lehetőséget, tavasszal termőföldet hordtak a bekerített telekre, és az „Isten kertje” elnevezésű zöld szigeten a közeli lakótelepeken verbuválódott önkéntesek, főként a gyülekezet tagjai hozzáláthattak az apró veteményesekben a gazdálkodáshoz. Paradicsomot, málnát, cukkinit termesztenek. A gazdálkodó hívek többsége fiatal, de van közöttük nyugdíjas is.
Szentendrén, a Püspökmajor lakótelepen jelenleg még a kerttervezés munkálatai zajlanak, jövő tavasszal lesz az első kapavágás. Kudett Krisztina, az önkormányzat zöldreferensének tájékoztatása szerint a nagyszámú jelentkező közül 26 családot választottak ki; fakerettel körbevett kis parcellákon ültethetnek majd konyhakerti, fűszer- és gyógynövény palántákat. Addig is a résztvevők kertészeti tanfolyamokon képezhetik magukat és különféle kulturális programok közös szervezésével összekovácsolódhat a sok kisgyerekes családból álló közösség. A közösségi kert létesítését a város környezetvédelmi alapjából finanszírozzák, a szakmai hátteret pedig a Városi Kertek Közhasznú Egyesület biztosítja.
Szegeden népszerű ötletnek bizonyult a közösségi kert létesítése. Tarján városrészben a MASZK Egyesület tucatnyi parcellából álló kertet hozott létre a „panelrengetegben”. Újhelyi Andrea, a program koordinátora az MTI-nek elmondta: az első termények betakarítása lázba hozza a gazdálkodókat, családokat, egyedülálló nyugdíjasokat, akik gyakran unokáikat is mozgósítják a kertészkedéshez. Kis kosarakkal érkeznek, hogy a répát, paradicsomot, paprikát, babot hazavigyék, csökkentve a konyhai kiadásokat – tette hozzá.
Székesfehérváron Viza Attila (Fidesz) önkormányzati képviselő, környezetvédelmi tanácsnok kezdeményezésére tavaly valósult meg a Palotaváros Közösségi Kert (PaKK). Az 1000 négyzetméteres kertet 4-6 négyzetméteres ágyásokká osztották, de elkülönítettek közösségi parcellákat is, ahol a mostani tanévtől az István Király Általános Iskola diákjai is kertészkedhetnek. A tanácsnok tájékoztatása szerint a kert a közösségi élet színterévé vált, hétvégenként sütnek-főznek az emberek, hét közben szorgosan locsolják, kapálják a kis parcellájukat. A képviselő hozzátette: a kert hozzájárul a környezettudatos szemlélet formálásához, ezért a terv szerint jövőre újabb ilyen kert nyílhat a lakótelepen.
Forrás: MTI, Fotó: avarositanya.hu