A NATO Ukrajna szuverenitásának „durva megsértésével” vádolta meg Oroszországot. Az észak-atlanti szervezet szerint világos, hogy Oroszország közvetlen katonai hadművelettel támogatja a kelet-ukrajnai szeparatistákat. Kijevben pénteken bejelentették, hogy felújítják a NATO-csatlakozási felkészülést. Ukrajna nagykövete a NATO mai rendkívüli ülése előtt elmondta, hogy országa fegyvereket akar, de azt nem várja, hogy a szevezet katonákat küldjön.
Anders Fogh Rasmussen a krízis miatt ma rendkívüli ülést tartó észak-atlanti szervezet főtitkára elmondta, hiába tagadta eddig Moszkva a kelet-ukrajnai jelenlétet, nyilvánvaló, hogy egységei átlépték a határt – írja a BBC.
„Ez nem elszigetelt akció, hanem része annak a veszélyes törekvésnek, amely sok hónapja Ukrajnának, mint szuverén nemzetnek a destabilizálására irányul” – mondta Rasmussen, aki szerint a NATO pénteken kifejezésre juttatta Ukrajnával való határozott szolidaritását.
Rasmussen kijelentette, hogy az észak-atlanti szervezet tiszteletben tart minden, Ukrajna biztonsága érdekében hozott intézkedést. Ezzel Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök bejelentésére gondolt, amely szerint megszüntetik Ukrajna semleges státusát, és felújítják a felkészülést a NATO-csatlakozásra.
Ukrajna Nato-nagykövete, Ihor Dolhov a rendkívüli ülés előtt újságíróknak elmondta: „Több támogatásra van szükségünk, benne katonaira is, de az világos, hogy a NATO nem segítheti Ukrajnát katonákkal, és nem is várjuk a NATO-tagoktól, hogy ezt tegyék. Meg tudjuk védeni magunkat, de szükségünk van a segítségükre az agresszió leállításához és abban, hogy felszólítsuk Putyint (az orosz elnököt) a békére” – jelentette ki.
Vlagyimir Putyin orosz elnök Ukrajnát vádolta a konfliktus eszkalálódásáért, és azt mondta, Leningrád náci ostromára emlékezteti az ukrán erők donyecki és luganszki körülzárása.
Órákkal a rendkívüli NATO-ülés előtt az orosz csapatok tovább nyomultak Kelet-Ukrajnában. Az ukrán média szerint a reggeli órákban 60 orosz harckocsi már az Azovi-tenger partján fekvő Mariupol városához ért. A szeparatisták az orosz elnök kérése ellenére rálőttek a bekerített katonákra.
Az éjszaka folyamán az ukrán csapatok egy része az előrenyomuló szakadárok gyűrűjébe került, mire Vlagyimir Putyin orosz elnök felszólította a szeparatistákat, hogy biztosítsanak humanitárius folyosót az ukrán katonáknak. Olekszandr Zaharcsenko, a májusban egyoldalúan kikiáltott Donyecki Népköztársaság miniszterelnöke bejelentette, hogy eleget tesznek a kérésnek, de ezt a szeparatisták megszegték,
A BBC korábban azt írta, a Nyugat arra gyanakszik, hogy a mariupoli fronttal a szeparatisták megpróbálják elterelni az ukrán erőket Donyeckről és Luganszkról. Az új frontot még szerdán nyitották az orosz szeparatisták a déli kikötővárosban, Novoazovszkban.
Petro Porosenko egy nappal később bejelentette, hogy orosz katonai egységek léptek be Ukrajnába. Andrij Liszenko, az ukrán Nemzetvédelmi és Biztonsági Tanács (RNBO) szóvivője elmondta, hogy két, tankokból és páncélosokból álló hadoszlop vonult be a rosztovi Veszelo-Vozsnyeszenka, illetve Makszimovo felől Ukrajnába, helyi idő szerint reggel pedig egy Grad típusú rakétát is kilőttek orosz területről. Liszenko tegnap úgy nyilatkozott, hogy Oroszország Ukrajna teljes körű inváziójára készül – írja a CNN.
Oroszország hónapok óta cáfolja, hogy támogatná vagy felfegyverezné a lázadókat, a NATO viszont tegnap olyan műholdfelvételeket tett közzé, amelyen a szervezet szerint orosz csapatok – becslések szerint több mint ezer katona – láthatók Ukrajna területén.
Nem sokkal később Porosenko összehívta az ukrán nemzetbiztonsági tanácsot, valamint az ENSZ Biztonsági Tanácsa is rendkívüli ülést tartott, amelyen Vitalij Csurkin orosz ENSZ-nagykövet nem tagadta az orosz jelenlét tényét, ám azt mondta, hogy csupán „önkéntesekről van szó, ezt senki nem titkolja”.
Barack Obama amerikai elnök tegnap rendkívüli sajtótájékoztatót hívott össze, amelyen Oroszországot hibáztatta a helyzet elfajulásáért. Hozzátette, mostanra egyértelművé vált, hogy nem csak egy helyi, ukrán lázadásról van szó.
„Oroszország képezte ki, fegyverezte fel és támogatja a szeparatistákat. Oroszország szándékosan, újra és újra megsérti Ukrajna szuverenitását és területi integritását. A (NATO-által nyilvánosságra hozott) műholdfelvételek, amelyeken jól látható az orosz csapatok ukrajnai jelenléte, a világ számára is nyilvánvalóvá teszik ezt” – mondta az elnök, aki szerint ennek meg lesz az ára és a következménye.
Obama tegnap telefonon egyeztetett Angela Merkel német kancellárral, és a a Fehér Ház által kiadott közlemény tanúsága szerint egyetértettek abban, hogy az Egyesült Államoknak és az Európai Uniónak el kell gondolkodnia újabb Oroszországot sújtó szankciókon.
A Fehér Ház pénteken jelentette be, hogy szeptember 18-án Obama Washingtonban vendégül látja Porosenkót. Miniszterelnökként Jacenyuk ezzel párhuzamosan felszólította a Nemzetközi Valutaalapot (IMF) az Ukrajnának megítélt 17 milliárd dolláros pénzügyi segély következő részletének a folyósítására. (Ukrajna májusban kapta meg a pénzügyi segély első részletét jelentő hárommilliárd dollárt.)
Az ENSZ számításai szerint április óta a kelet-ukrajnai harcoknak már 2593 halálos áldozatuk volt a július 17-én lelőtt MH17-es 293 halottja nélkül. Erről pénteken Ivan Simonovic, a világszervezet emberi jogi főtitkár-helyettese tett bejelentést.
Forrás: nol.hu, MTI, bbc.com