Moszkva gyarmata, és most nem leszünk más világhatalmi központoknak sem a befolyási övezete, gyarmata, alárendelt népe – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az egri országzászló-emlékmű avatásán szerdán.
Kijelentette: az egri országzászló hitvallás Szent István műve mellett, az ünnep pedig alkalom arra, hogy erőt és büszkeséget merítsünk őseink példájából, és levonjuk történelmünk tanulságait.
Szent István műve zseniális, mert azért hozta létre a magyar államot, hogy a magyar nemzet megmaradjon, a Szent István-i mű első fundamentuma ezért a szuverén Magyarország – fogalmazott.
Hozzátette, a másik fundamentum a kereszténység, hiszen Attila hun birodalma semmivel sem volt gyengébb államalakulat, mint a Szent István-kori Magyarország, miként az avar kaganátus sem volt gyengébben szervezett, mint a honfoglalás kori Magyarország.
„Ők mégis eltűntek a történelemben, mi pedig megmaradtunk, mert nekünk volt Szent István királyunk, aki a kereszténység örök fundamentumára építette fel a magyar nemzet katedrálisát. Ezért nem fognak rajtunk pusztán a politikai kényszerhelyzetek” – mondta.
A „koppánykodásra hajlamosaknak” üzenve Semjén Zsolt kijelentette: a magyarság megmaradása szempontjából Szent István összehasonlíthatatlanul értékesebb volt, mint Koppány. Ha akkor a koppányi úton megy tovább Magyarország „fejjel a betonfalnak”, akkor most nem lennénk itt és nem beszélnénk magyarul – tette hozzá.
A miniszterelnök-helyettes azt mondta, a Szent István-i mű harmadik fundamentuma az országépítés; az ezer éve megalkotott vármegyék és egyházmegyék ma is állnak.
„Ez az ország azonban csak akkor fog épülni, ha mindannyian kis Szent Istvánként nemzetépítők vagyunk azon a helyen, ahová a gondviselés állított minket” – mondta.
Semjén Zsolt arról is beszélt, hogy minden nemzet egyszeri és megismételhetetlen érték. Csak a magyarság adhatta az egyetemes emberiségnek Arany Jánost, Ady Endrét vagy Bartók Bélát, ezért ha eltűnünk, ezek az értékek velük együtt tűnnek el. Egy létszámában kis nép számára csak akkor van megmaradás, ha a nemzet minden tagjában benne él az egész magyar történelem és kultúra – fogalmazott.
Kitért arra is, hogy nincs még egy nép, amely létszámához képest annyi Nobel-díjast adott az emberiségnek, mint a magyarság, nincs még egy család a világtörténelemben, amely annyi szentet adott volna az egyháznak, mint az Árpád-ház.
„Visszatekintve az elmúlt évszázadokra, a magyar nemzet mindig akkor gyarapodott, amikor hűséges volt a Szent István-i örökséghez. A magyar történelem mindig akkor torkollott katasztrófába, amikor akár balra, akár jobbra lecsúsztunk erről az útról” – tette hozzá.
Habis László (Fidesz-KDNP) egri polgármester felidézte: az 1936-ban megépült országzászló jelképe volt a magyar nemzet identitásának, kifejezte a magyarság egységét. „A nemzet egységéért mindenkor tennünk kell, jó példa erre, hogy harminc évvel később egy egészen más jellegű építmény került a közadakozásból létrehozott mementó helyére” – mondta. Most az eredeti helyszíntől pár száz méterre újra felavathatják az országzászlót a megújuló Egerben, egy megújult téren, méltó körülmények között – tette hozzá.
Hangsúlyozta: szimbolikus, hogy Szent István napján avatják fel az emlékművet, hiszen Szent István Egerben püspökséget alapított, és neki köszönhető, hogy Eger egyházi, szellemi, kulturális, oktatási és közigazgatási központ ezer esztendeje.
Habis László az MTI kérdésére elmondta: az országzászló megépítésére, valamint az emlékműnek helyet adó, bazilika mögötti Pyrker tér felújítására 36 millió forintot különített el az egri közgyűlés, de a közadakozásnak, valamint számos vállalkozás közreműködésének köszönhetően a beruházás összértéke meghaladta az 50 millió forintot. A tér 900 négyzetméteren máramarosi andezit burkolatot kapott, a hatméteres országzászló díszítő elemei pedig Zsolnay-porcelánból készültek.
Forrás: MTI