„Nem riadunk vissza az erős eszközök használatától sem. Ha azt látjuk, hogy a deviancia rendszerszinten jelentkezik – ilyenek például az egyoldalú banki díjemelések -, bátran fogunk a szankcionálás eszközéhez nyúlni és komoly összegű bírságokat kiszabni. Az erőteljes számonkérés tehát nem öncélú, hanem üzenetértékű és visszatartó erejű ” – jelentette ki az alelnök, megjegyezve: a befolyt bírságokat nem használhatja fel saját működésére az MNB, visszaforgatják a pénzügyi kultúra támogatására, pénzügyi fogyasztóvédelmi vagy például karitatív célokra.
A mikroprudenciális – egyedi, intézményi – szintű felügyelésről szólva Windisch László kiemelte, hogy a jövőben fokozatosan bevezetik az üzleti modellalapú felügyelést. Az intézményekre vonatkozó szabályok betartatása mellett ugyanis nagyon fontos a kockázatok időben való felmérése és csökkentése is, ezért egyre nagyobb hangsúlyt kell kapnia az üzleti modellek elemzésének. Minél hamarabb észlelnek ugyanis egy kockázatot, annál kisebb áldozattal lehet megszüntetni vagy kezelni azt. Ez azt jelenti, hogy megvizsgálják a pénzügyi intézmény stratégiáját is, azt, hogy milyen szektorra összpontosít, milyen termékeket, milyen árazással, milyen ügyfélkörnek értékesít, milyen makrogazdasági környezetben, s e modell mennyire fenntartható – ismertette az alelnök.
Az új stratégia szerint az egyes pénzügyi termékeket is elemezni fogják mind pénzügyi fogyasztóvédelmi, mind prudenciális szempontból. Egészséges verseny akkor alakul ki, ha az ügyfél össze tudja hasonlítani a különböző termékeket. Az MNB segítséget kíván nyújtani ahhoz, hogy az ügyfelek számára átlátható legyen a szolgáltatások költsége, könnyen össze tudják hasonlítani a számlacsomagok, pénzforgalmi szolgáltatások árazását; ez a munka már folyamatban van. Már dolgoznak az MNB-ben a bankváltás megkönnyítésén is, ami ugyancsak erősítheti a versenyt a pénzügyi szektorban.
Az MTI azon kérdésére, ha valóban kivonul három-négy nagy bank Magyarországról, az MNB szerint javul vagy kisebb lesz a verseny, az alelnök azt válaszolta, ez attól függ, hogyan történik a kivonulás, kik jönnek a helyükre. Jöhetnek új belépők, és az is előfordulhat, hogy kisebb bankok nőnek fel ezáltal. Megjegyezte ugyanakkor: „határozott célkitűzésünk, hogy a folytonos mozgásban lévő szektorban ne fordulhasson elő, hogy nem prudens üzleti modellek nőjenek naggyá azáltal, hogy a kivonuló bankok helyébe lépnek”.
Az alelnök arról is beszélt, hogy amióta erőteljesebb felügyeleti fellépést és szigorúbb szankciókat, magasabb bírságokat érzékel a pénzügyi szektor, egyre több esetben kérnek állásfoglalást, előzetes jóváhagyást egy-egy termék bevezetése előtt. A konzultáció azonban nem jelentheti azt, hogy az MNB átveszi a piaci döntések felelősségét a felügyelt szektoroktól – hangsúlyozta Windisch László.
A tőkepiacok esetében is támogató, de szigorú felügyeletet ír elő a stratégia. A tőkepiaci szektor a hitelintézetek termékei mellé kiegészítő és versengő termékeket tud kínálni, jó alternatív finanszírozási forma lehet. A szektorban még jelentős fejlődésre van lehetőség, az MNB szeretné az ebben rejlő lehetőségek kiaknázását felügyeleti eszközökkel segíteni – mondta az alelnök.
Forrás: MTI